Jeremiás jövendölése 25

A hetven éves fogság megjövendöltetik. Büntetőitéletek Babilonra és más népekre.

Az ige, mely Jeremiáshoz lett, Júda minden népe felől, Joakimnak, Joziás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében, (mi első esztendeje Nabukodonozornak, Babilon királyának, melyet szólott Jeremiás próféta Júda minden népének és Jerusalem minden lakosainak, mondván: Joziásnak, Ammon fiának, Júda királyának tizenharmadik esztendejétől mind e napiglan ez huszonharmadik esztendeje; lőn az Úr igéje hozzám, és szólottam nektek, korán fölkelvén, és szólván, és nem hallgattatok meg. És elküldötte az Úr hozzátok mind az ő szolgáit, a prófétákat, fölkelvén viradatkor és küldvén; és nem hallgattatok, füleiteket sem hajtottátok rá, hogy halljátok, midőn azt mondá: Térjetek meg kiki az ő gonosz útjáról és a ti igen gonosz gondolataitokról; és lakni fogtok a földön, melyet az Úr nektek adott és atyáitoknak örökön örökre. És ne menjetek az idegen istenek után, hogy azoknak szolgáljatok és imádjátok őket; s engem haragra ne ingereljetek a ti kezeitek alkotmányaival, és nem nyomorgatlak titeket. De nem hallgattatok engem, úgymond az Úr, sőt haragra ingereltetek kezeitek alkotmányaival tinveszedelmetekre. Azért ezeket mondja a seregek Ura: Mivelhogy nem hallgattátok az én igéimet, ime én elküldöm és fölveszem éjszak minden nemzetségeit, úgymond az Úr, és Nabukodonozort, Babilon királyát, az én szolgámat, és behozom őket e földre és lakóira, és körülötte minden nemzetre, és megölöm őket, és álmélkodássá teszem őket és süvöltéssé és örökkévaló pusztasággá. És elvesztem közőlük az öröm szavát és a vigaság szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát, a malom zörgését és a szövétnek világosságát. És ez az egész föld sivataggá és álmélkodássá leszen, és mind e nemzetek Babilon királyának fognak szolgálni hetven esztendeig. És mikor a hetven esztendő eltelik, meglátogatom Babilon királyát és azt a nemzetet, úgymond az Úr, az ő gonoszságukat és a kaldeusok földét, és azt örökkévaló pusztasággá teszem. És beteljesítem azon földön minden igémet, melyeket ellene szólottam, mindazt, mi meg van írva e könyvben, a miket prófétált Jeremiás minden nemzet ellen, mert szolgáltak azoknak, sokan lévén a nemzetek és nagy királyok; és megfizetek nekik az ő cselekedeteik szerint, és kezeik munkái szerint. Mert így szól a seregek Ura, Izrael Istene: Vedd e harag borának kelyhét az én kezemből; és köszöntsd azt mindazon nemzetekre, melyekhez én küldelek téged. És inni fognak, és megtántorodnak és megbódúlnak a fegyver színétől, melyet én közéjök bocsátok. És elvevém a kelyhet az Úr kezéből, és elköszöntém mindazon nemzetekre, melyekhez engem az Úr küldött: Jerusalemre és Júda városaira, az ő királyaira és fejedelmeire, hogy sivataggá tegyem őket és álmélkodássá és süvöltéssé és átokká, mint ez mai nap is vagyon; Fáraóra, Egyiptom királyára, és az ő szolgáira és fejedelmeire és minden népére; és mindenekre közönségesen; Auzis földének minden királyaira és a filiszteusok minden királyaira, Askalonra és Gázára, Akkaronra és Azotus maradványaira; Idumeára és Moábra és Ammon fiaira; Tírus minden királyaira és Szídon minden királyaira, és a szigetföldek királyaira, kik a tengeren túl vannak; és Dédanra és Témanra és Búzra, és mindazokra, kiknek lenyírt üstökük vagyon; és Arábia minden királyaira és napnyugat minden királyaira, kik a pusztában laknak; és Zambri minden királyaira, és Élam minden királyaira, és a médusok minden királyaira; éjszak minden királyaira is a közelben és távolban, egyikre úgy mint másikra, és a föld minden országaira, melyek az ő színén vannak; és Sesak királya iszik majd ezekután. És mondd nekik: Ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene: Igyatok és részegűljetek meg és okádjatok, essetek el és föl ne keljetek a fegyver színe előtt, melyet én közétek küldök. És ha nem akarják elvenni kezedből a pohárt, hogy igyanak, mondd nekik: Ezeket mondja a seregek Ura: Megiván megisszátok! Mert ime a városon, melyben segítségűl hivatott az én nevem, kezdem el a fenyítést, és ti, mint az ártatlanok, büntetlenek lesztek-e? Nem lesztek büntetlenek, mert fegyvert hívok a föld minden lakóira, úgymond a seregek Ura. És te megjövendölöd nekik mindez igéket, és mondod nekik: Az Úr a magasságból rivall, és az ő szent lakhelyéből adja szózatát; riadva rivall az ő ékessége ellen, mint a szőllőtaposók éneke, zengés lesz a föld minden lakója ellen. Elhat a zengés a föld szélére, mert az Úr törvényt tart a nemzetekkel, megitéltetik maga is minden testtel; az istenteleneket fegyver alá adom, úgymond az Úr. Ezeket mondja a seregek Ura: Ime a nyomorúság nemzetről nemzetre megyen, és nagy forgószél jő a föld végső határairól. És az Úrtól megöletnek az napon a föld egyik végétől másik végeig, és nem fognak sirattatni, nem szedetnek föl és temettetnek el; a föld szinén ganéjúl hevernek. Ordítsatok, pásztorok! és kiáltsatok; hintsetek hamvat magatokra, nyáj főemberei! mert beteltek a ti napjaitok, hogy megölessetek, és elhányassatok és elessetek, mint a drága edények. Elvesz a futás a pásztoroktól, és a szabadúlás a nyáj főembereitől. A pásztorok kiáltása szól és a nyáj főembereinek ordítása; mert az Úr elpusztította legelőiket. És elnémúltak a békeséges mezők az Úr búsulásának haragja miatt. Ki elhagyta hajlékát, mint az oroszlán, mert az ő földük elpusztúlt a galamb haragjának színe előtt és az Úr búsulásának haragja előtt.

Idézi 0