Jeremiás jövendölése 30

Visszatérés a fogságból. A zsidók hűsége urok és új Dávid királyuk iránt. Ellenségeik veszte.

1 Ez az íge, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, mondván: 2 Ezeket mondja Izrael Ura Istene, mondván: Ird magadnak könyvbe mind az igéket, melyeket neked szólottam. 3 Mert ime eljőnek a napok, úgymond az Úr, és visszatérítem az én népemnek Izraelnek és Júdának foglyait, úgymond az Úr; és visszatérítem őket a földre, melyet atyáiknak adtam, hogy bírják azt. 4 És ezek az igék, melyeket az Úr Izraelnek és Júdának szólott; 5 mert ezeket mondja az Úr: A rettegés szavát hallottuk; ime a félelem, és nincs békeség! 6 Kérdezkedjetek és lássátok: ha szül-e a férfiú? miért látom tehát minden férfiú kezét az ő ágyékán, mint a szülőét, és minden orczát elhalványodva? 7 Jaj! mert nagy nap az, és nincs hasonló ahhoz; Jákob szorongattatásának ideje ez, de abból megszabadúl. 8 És leszen az napon, úgymond a seregek Ura: letöröm az ő igáját a te nyakadról, és köteleit elszaggatom, és nem uralkodnak rajta többé az idegenek; 9 hanem szolgálnak majd Uroknak Istenöknek, és Dávidnak, az ő királyuknak, kit nekik támasztani fogok. 10 Te tehát ne félj, én szolgám, Jákob! úgymond az Úr, és ne rettegj, Izrael! mert ime én megszabadítalak téged a messze földről; és ivadékodat az ő fogsága földéről; és visszatér majd Jákob, és megnyugszik és minden jóval bővelkedik, és nem leszen, kitől féljen; 11 mert én veled vagyok, úgymond az Úr, hogy kiszabadítsalak téged; és véget vetek minden nemzetnek, melyek közé téged elszórtalak; de neked nem vetek véget, hanem megostorozlak itéletben, hogy ne láttassál magad előtt bűntelennek. 12 Mert ezeket mondja az Úr: Gyógyíthatlan a te sérved, igen gonosz rajtad a csapás. 13 Nincs, ki fölvegye ügyedet, hogy bekössön; a gyógyításoknak nincs haszna rajtad. 14 Szeretőid mind elfeledkeztek rólad, és nem keresnek téged; mert ellenséges csapással vertelek meg, kegyetlen fenyítékkel a te gonoszságod sokasága miatt; mert megrögzöttek benned a te bűneid. 15 Mit kiáltasz romlásodon? Gyógyíthatlan a te fájdalmad! Gonoszságod sokasága és megrögzött bűneid miatt cselekedtem ezeket veled. 16 De azért mindazok, kik téged emésztenek, el fognak nyeletni, és minden ellenségeid fogságra vitetnek; a kik téged pusztítanak, elpusztíttatnak, és fosztogatóidat mind zsákmányra adom. 17 Mert behegesztem sebeidet, és sérveidből kigyógyítalak téged, úgymond az Úr; azért, mert számkivetettnek híttak téged, Sion! ki után senki sem kérdezősködött. 18 Ezeket mondja az Úr: Ime én visszatérítem Jákob sátorainak foglyait, és hajlékain megkönyörűlök; város fog építtetni az ő magas helyén, és templom alapíttatni annak rende szerint. 19 És dicséret jő ki azokból és a vigadozók zengése; megsokasítom őket, és nem kevesednek meg; fölmagasztalom őket, és nem fognak megaláztatni. 20 És lesznek az ő fiai, mint kezdetben, és gyülekezetök maradandó lesz énelőttem, és meglátogatom mindazokat, kik őt háborgatják. 21 És vezére belőle leszen, és fejedelem származik közőle; és magamhoz vonzom őt, és hozzám fog járúlni; mert kicsoda az, ki arra hajthatná szivét, hogy hozzám közelgessen, úgymond az Úr? 22 És ti népemmé lesztek, és én Istenetek leszek. 23 Ime az Úr forgószele, haraggal tört ki a rohanó förgeteg, mely az istentelenek fején nyugszik meg. 24 Nem fordítja el az Úr boszankodásának haragját, mignem megcselekszi és beteljesíti az ő szive szándékát; majd az utolsó napokon fogjátok azokat megérteni.

Idézi 1

v. 12 Summa (EN)(II-II 20.3)