Jeremiás jövendölése 32
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
Jeremiás az ostrom ideje alatt szántóföldet vesz a fogságból leendő visszatérés jeléűl. Az ő könyörgése. Az Úr büntető itéletei. Szabadúlás.
1 Az íge, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, Szedeciásnak, Júda királyának tizedik esztendejében, mely tizennyolczadik esztendeje Nabukodonozornak. 2 Akkor Babilon királyának serege megszállva tartá Jerusalemet, és Jeremiás próféta be volt zárva a tömlöcz tornáczában, mely Júda királyának házában vala. 3 Mert bezáratta volt őt Szedeciás, Júda királya, mondván: Miért jövendölsz, mondván: Ezeket mondja az Úr: Ime én e várost Babilon királyának kezeibe adom, s ő beveszi azt; 4 és Szedeciás, Júda királya nem menekszik meg a kaldeusok kezéből, hanem a babiloni király kezeibe adatik, s ez szájról szájra fog amazzal szólani, és szemtől szembe látja azt. 5 És Babilonba viszi Szedeciást, és ott leszen, mígnem meglátogatom őt, úgymond az Úr; ha pedig harczoltok a kaldeusok ellen, semmi szerencsétek sem leszen. 6 És szóla Jeremiás: Lőn az Úr igéje énhozzám, mondván: 7 Ime Hanámeel, Szellumnak, a te nagybátyádnak fia jő hozzád, mondván: Vedd meg az én szántóföldemet, mely Anatótban vagyon; mert téged illet rokonság szerint, hogy megvegyed. 8 És hozzám jöve Hanámeel, az én nagybátyám fia, az Úr beszéde szerint, a tömlöcz tornáczába, és mondá nekem: Vedd meg az én szántóföldemet, mely Anatótban vagyon, Benjamin földén, mert téged illet az örökség, és te vagy a legközelebb rokon, hogy bírjad azt. Akkor értém meg, hogy az az Úr igéje volt. 9 És megvevém Hanámeeltől, az én nagybátyám fiától a szántóföldet, mely Anatótban vagyon, és megfizetém neki a hét ezüst siklust és a tíz ezüst pénzt. 10 És levelet írék róla és bepecsételém, és tanúkat állíték, és megmérém a pénzt mérlegben. 11 És vevém a bepecsételt birtoklevelet, és a szerződés pontjait és megerősitéseit, és a nyilt jelentést; 12 és adám a birtoklevelet Baruknak, Neri fiának, ki Maaziás fia volt, Hanámeelnek, az én nagybátyám fiának szemei előtt, a tanúk szemei előtt, kik be voltak írva a vétellevélben, és mindazon zsidóknak szemei előtt, kik a tömlöcz tornáczában ültenek. 13 És parancsolám Baruknak előttök, mondván: 14 Ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene: Vedd e leveleket, e bepecsételt vétellevelet és e nyilt levelet, és tedd azokat cserépedénybe, hogy megmaradhassanak sok ideig. 15 Mert ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene: Még bírni fognak házakat és mezőket és szőllőket e földön. 16 És könyörögtem az Úrhoz, miután a birtoklevelet Baruknak, Neri fiának adtam, mondván: 17 Ah, ah, ah, Uram Isten! ime te teremtetted az eget és földet a te nagy erőddel és kinyujtott karoddal, és nincs előtted semmi nehéz dolog, 18 ki irgalmasságot cselekszel ezrekkel, és az atyák gonoszságait az ő fiaik kebelébe fizeted vissza utánok; Te legerősebb, nagy és hatalmas! seregek Ura a te neved; 19 nagy a tanácsban, megfoghatatlan a végzésben, kinek szemei nyitvák Ádám fiainak minden útjokra, hogy megfizess kinekkinek az ő utai szerint, és ármányainak gyümölcse szerint; 20 ki jeleket cselekedtél és csodákat Egyiptom földén mind e napiglan, és Izraelen és az embereken, és nevet szerzettél magadnak, mint ez napon vagyon; 21 és kihoztad népedet, Izraelt, Egyiptom földéről jelekkel és csodákkal, erős kézzel és kinyujtott karral és nagy rémüléssel; 22 és nekik adtad e földet, melyről megesküdtél atyáiknak, hogy tejjel és mézzel folyó földet adsz nekik. 23 És bementek és bírták azt; de nem engedelmeskedtek a te szódnak, és nem jártak törvényedben; mind a miket parancsoltál nekik, hogy megcselekedjék, nem cselekedték; és rájok jött mindezen rosz. 24 Ime sánczok hányattak a város ellen, hogy bevétessék; és a város a kaldeusok kezeibe adatott, kik hadakoznak az ellen fegyverrel és éhséggel és mirígyhalállal; és a mit szólottál, mind megtörtént, mint magad látod. 25 És te, Uram Isten! azt mondod nekem: Végy mezőt pénzen, és fogadj tanúkat, holott a város a kaldeusok kezébe adatott? 26 És lőn az Úr igéje Jeremiáshoz, mondván: 27 Ime én vagyok minden test Ura Istene; vajjon nekem nehéz-e valami dolog? 28 Azért ezeket mondja az Úr: Ime én a várost a kaldeusok kezeibe adom, és a babiloni király kezeibe, és beveszik azt. 29 És eljőnek a kaldeusok, harczolandók e város ellen, és fölgyujtják tűzzel, és leégetik azt és a házakat, melyeknek tetőin Baalnak áldoztak, és italáldozatokat tettek idegen isteneknek az én ingerlésemre. 30 Mert Izrael fiai és Júda fiai szüntelen roszat cselekvők valának szemeim előtt ifjúságuktól; Izrael fiai, kik egész mostanig boszantanak engem kezeik cselekedeteivel, úgymond az Úr. 31 Mert haragomra és boszúságomra lett nekem e város, az naptól, melyen azt építették, mind ezen napig, melyen elvétetik színem elől, 32 Izrael fiainak és Júda fiainak gonoszsága miatt, melyet cselekedtek, haragra ingerelvén engem ők és királyaik, fejedelmeik és papjaik és prófétáik, Júda férfiai és Jerusalem lakói. 33 És háttal fordúltak hozzám, és nem arczczal, mikor tanítottam őket korán reggel és oktattam, és nem akarták hallani, hogy elfogadják a fegyelmet. 34 És bálványaikat ama házban állították föl, melyben segitségűl hivatott az én nevem, és megfertőztették azt. 35 És Baalnak magas helyeket építettek, melyek Ennom fia völgyében vannak, hogy fiaikat és leányaikat Moloknak áldozzák, mit nem parancsoltam nekik, s eszembe sem jutott, hogy ez utálatosságot cselekedjék, és Júdát bűnre vigyék. 36 És most mind e mellett is, ezeket mondja Izrael Ura Istene e városnak, melyről ti azt mondjátok, hogy a babiloni király kezeibe adatik fegyver és éhség és mirigyhalál által: 37 Ime én egybegyüjtöm őket mindazon földekről, melyekre kivetettem őket búsulásomban és haragomban, és a nagy boszúságban; és visszahozom őket e helyre, és bizvást hagyom őket lakni. 38 És népemmé lesznek, és én nekik Istenök leszek. 39 És egy szivet adok nekik és egy utat, hogy féljenek engem minden időben, és jó dolguk legyen nekik és utánok fiaiknak. 40 És örök szövetséget kötök velek, és nem szűnök meg velök jót tenni; és szivökbe adom félelmemet, hogy el ne távozzanak tőlem. 41 És örvendeni fogok rajtok, midőn jót teszek velök; és elültetem őket e földön igazságban teljes szivemből és teljes lelkemből. 42 Mert ezeket mondja az Úr: A mint ráhoztam e népre mindezen nagy roszat, úgy hozom rája mindazon jót, melyet nekik mondok. 43 És bírni fognak mezőket e földön, melyről ti azt mondjátok, hogy elpusztúlt, mivel nem maradt ember és barom, és a kaldeusok kezeibe adatott. 44 Venni fognak pénzen földeket, és levelet irnak arról, és megpecsételik és tanút fogadnak hozzája Benjamin földén és Jerusalem körűl, Júda városaiban és a hegyi városokban, a rónaság városaiban és a délre fekvő városokban; mert visszatérítem az ő foglyaikat, úgymond az Úr.