Jeremiás jövendölése 37

Szedeciás magát és a népet a próféta imádságába ajánlja. Nabukodonozor Egyiptom felé vonúl. Jeremiás megjövendöli az ő visszatérését Jerusalem felé; fogságra vettetik, de Szedeciás által megszabadíttatik.

És Szedeciás király, Joziás fia, országla Jekoniás, Joakim fia helyett, kit királylyá rendelt Nabukodonozor, Babilon királya, Júda földén. De ő nem engedelmeskedék, sem szolgái, sem a föld népe az Úr igéinek, melyeket Jeremiás próféta által szólott. És Szedeciás király elküldé Júkalt, Szelemiás fiát, és Szofoniás papot, Maaziás fiát, Jeremiás prófétához, mondván: Imádkozzál érettünk a mi Urunkhoz Istenünkhöz. Jeremiás pedig szabadon jára a nép között, mert még nem tették vala őt a tömlöcz őrizetébe. Azonban Fáraó kijöve Egyiptomból; és hallván ezen hírt a kaldeusok, kik megszállva tartják vala Jerusalemet, eltávozának Jerusalemtől. És lőn az Úr igéje Jeremiás prófétához, mondván: Ezeket mondja Izrael Ura Istene: Igy szóljatok Júda királyának, ki titeket hozzám küldött kérdeni: Ime Fáraó hada, mely segítségtekre jött ki, visszatér az ő földére Egyiptomba; és visszatérnek a kaldeusok, és e város ellen harczolni fognak, és beveszik azt és fölgyujtják tűzzel. Ezeket mondja az Úr: Meg ne csaljátok lelkeiteket, mondván: Elmenvén elmennek, és eltávoznak tőlünk a kaldeusok; mert nem mennek el. De ha megveritek is minden hadát a kaldeusoknak, kik ellenetek harczolnak, és csak egynehány marad meg közőlük sebesűlten, mindenik fölkel sátorából, és felgyujtják tűzzel e várost. Midőn tehát eltávozott a kaldeusok serege Jerusalemtől Fáraó hada miatt, Jeremiás kiindúla Jerusalemből, hogy Benjamin földére menjen, és eloszsza ott vagyonát a polgárok színe előtt. És midőn Benjamin kapujához jutott, ott vala sor szerint a kapu-őr, Jeriás nevű, ki Szelemiásnak, Hananiás fiának fia vala; és megragadá Jeremiás prófétát, mondván: A kaldeusokhoz szököl. És felelé Jeremiás: Nem igaz; nem szököm a kaldeusokhoz. És nem hallgatá meg őt Jeriás, hanem megfogá Jeremiást, és a fejedelmekhez vivé őt. Mely dolog miatt megharaguván a fejedelmek Jeremiás ellen, megvervén őt, a tömlöczbe veték, mely Jonatán jegyzőnek házában volt, mert ő vala a tömlöcztartó. Igy juta Jeremiás a veremházba és a fogságba; és Jeremiás több napig üle ott. Elküldvén pedig Szedeciás király, kihozatá őt, és megkérdé őt házában titkon, és mondá: Véled-e, hogy ama beszéd az Úrtól vagyon? És mondá Jeremiás: Tőle vagyon. És mondá: A babiloni király kezébe fogsz adatni. És mondá Szedeciás királynak Jeremiás: Mit vétettem én neked és szolgáidnak és népednek, hogy a börtönházba vetettél engem? Hol vannak a ti prófétáitok, kik prófétálnak vala nektek és mondák: Nem jő Babilon királya rátok és ezen földre? Most azért halljad, kérlek, uram királyom! legyen foganatja könyörgésemnek színed előtt, és ne küldj vissza engem Jonatán jegyző házába, ne haljak meg ott. Megparancsolá tehát Szedeciás király, hogy Jeremiást a tömlöcz tornáczába vigyék, és adjanak neki mindennap egy kenyérczipót a főzeléken kivűl, mígnem elfogy minden kenyér a városból. És Jeremiás a tömlöcz tornáczában marada.