Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Jeremiás jövendölése 4

Folytatása a vigasztaló jövendölésnek Izrael fölött. Intelem Júdához bűnbánatra. A pusztúlás hirdetése. Siralom e fölött.

Ha megtérsz, Izrael! úgymond az Úr, énhozzám térj; ha elveszed orczám elől botrányaidat, nem fogsz ingadozni, és így esküszöl: Él az Úr! bizonyosságban és itéletben és igazságban; és áldani fogják őt a pogányok és dicsérni. Mert ezeket mondja az Úr Júda és Jerusalem férfiának: Törjetek föl új ugarat magatoknak, és ne vessetek tövisek közé. Metéltessetek körűl az Úrnak, és vessétek el sziveitek előbőreit Júda férfiai és Jerusalem lakói! netalán kitörjön haragom, mint a tűz, és meggyuladjon, és ne legyen, ki eloltsa, a ti gondolataitok gonoszsága miatt. Hirdessétek Júdában, és Jerusalemben hallassátok meg; szóljatok és fujjatok harsonát a földön, kiáltsatok erősen és mondjátok: Gyűljetek egybe, és menjünk az erős városokba. Emeljetek zászlót Sionban. Erősödjetek meg, ne álljatok veszteg. Mert veszedelmet hozok éjszakról és nagy romlást. Feljő az oroszlán fekvő helyéről, és a nemzetek rablója fölemelkedik; kilép helyéről, hogy pusztává tegye földedet; városaid lerontatnak, lakó nélkül maradván. Ezért övezzétek föl magatokat szőrzsákokkal, sírjatok és ordítsatok, mert nem fordúlt el rólunk az Úr búsulásának haragja. És leszen az napon, úgymond az Úr: Elcsügged a király szive és a fejedelmek szive, és elképednek a papok, és a próféták megréműlnek. Én pedig mondám: Ah, ah, ah, Uram Isten! Megcsaltad-e tehát e népet és Jerusalemet, mondván: Békeségtek leszen! és ime lelkünkig hatott a fegyver? Az időben mondják majd e népnek és Jerusalemnek: Égető szél van a pusztaság útain, az én népem leánya útain, mely nem szórásra és tisztításra való. Erős szél jő nekem onnan; és majd akkor mondom ki rájok itéleteimet. Ime mint a felhő, úgy jő fel, és szekere, mint a förgeteg; lovai gyorsabbak a sasoknál. Jaj nekünk, mert elpusztíttatunk! Mosd meg szivedet a gonoszságtól, Jerusalem! hogy megszabadúlj. Meddig maradnak még benned az ártalmas gondolatok? Mert a hírmondó szózata jő Dán felől; és bálványt jelentenek Efraim hegyéről. Mondjátok meg a nemzeteknek: Ime hallatszott Jerusalemben, hogy őrzők jőnek messze földről, és Júda városai ellen kiáltanak. Mint a mezők őrei, mellette vannak köröskörűl; mert engem haragra ingerlett, úgymond az Úr. A te utaid és gondolataid cselekedték neked ezeket; ez a te gonoszságod, mert keserű az, és szivedet illette. Belső részem, belső részem fáj, az én szivem érzései fölháborodtak bennem; nem hallgathatom el, mert hallotta lelkem a kürt szavát, a harczkiáltást. Romlást romlásra kiáltanak, és elpusztíttatik az egész föld; hirtelen elpusztíttatnak az én hajlékaim, hirtelen sátorbőreim. S meddig látom még a szaladót, hallom a kürt szózatát? Mert az én bolond népem nem ismert engem; esztelen fiak ők és balgatagok; okosak, hogy gonoszt cselekedjenek, jól cselekedni pedig nem tudók. Megtekintém a földet, és ime puszta volt és üres; meg az egeket, és nem volt azokban világosság. Néztem a hegyeket, és ime ingadoztak; és a halmok mind rengtenek. Körűlnéztem, és nem volt ember; és minden égi madár eltávozott. Körűltekinték, és ime puszta a Kármél, és városai mind lerontattak az Úr szine előtt, az ő elbúsúlt haragjának színe előtt. Mert ezeket mondja az Úr: Sivataggá lesz az egész föld, de mindazáltal nem enyésztetem el. Gyászol a föld, és keseregnek ottfenn az egek, azért, hogy szólottam, határoztam, és nem bántam meg, és nem tértem el attól. A lovasnak és nyillal lövőnek szava elől elfut mind a város, meredek helyekre mennek, és fölhágnak a kőszirtekre; a városok mind elhagyatnak, és ember nem fog lakni azokban. Te pedig, elpusztított! mit fogsz cselekedni? öltözzél bár bíborba, csinosítsd föl magadat aranyfüggővel, és fesd meg szemeidet kendőzővel: mind hiába ékesíted magadat; megutáltak téged szeretőid, és életedre törnek. Mert szózatot hallok, mint a szülőé, szorongó kiáltást, mint a gyermekszülőé; Sion leányának szava az, ki halálkínban kezeit kiterjesztve, szól: Jaj nekem! mert elenyészik lelkem a megöltekért.

Idézi 10