Jeremiás jövendölése 40

Jeremiás szabadon bocsáttatik. Ő és több mások egybegyűlnek Godoliás alatt. Ármányok Godoliás ellen.

1 A beszéd, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, minekutána elbocsáttatott Nabuzárdántól, a had fejedelmétől Rámából, mikor elvitte őt lánczokkal kötözve mindazok között, kik Jerusalemből és Júdából elköltöznek, és Babilonba vitetnek vala. 2 Eléhozván tehát a had fejedelme Jeremiást, mondá neki: A te Urad Istened mondotta e veszedelmet e hely ellen, 3 és rája hozta, és úgy cselekedett az Úr, a mint szólott, mert vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattátok az ő szavát, azért történt ez rajtatok. 4 Most azonban ime föloldozlak téged ma a lánczokból, melyek kezeiden vannak; ha tetszik neked eljőni velem Babilonba, jőj el, és rajtad lesznek szemeim; ha pedig nem tetszik neked eljőni velem Babilonba, maradj itt; ime az egész föld szemed előtt vagyon, a mit választasz, és a hova tetszik menned, oda menj. 5 Vagy ne jőj velem, hanem lakjál Godoliásnál, Ahikámnak, Száfán fiának fiánál, kit a babiloni király Júda városainak fejévé tett; lakjál tehát vele a nép között; vagy akárhová tetszik menned, menj. Élelmet is ada neki a vitézek hadnagya és ajándékokat, és elbocsátá őt. 6 Jeremiás tehát Godoliáshoz, Ahikám fiához méne Maszfatba, és vele lakék a nép között, mely meghagyatott vala a földön. 7 És mikor meghallották mindnyájan a seregek fejedelmei, kik elszéledtek vala a tartományokban, ők és társaik, hogy Babilon királya Godoliást, Ahikám fiát tette azon föld fejévé, és hogy neki ajánlotta azon férfiakat és asszonyokat, a kisdedeket és a föld szegényei közől azokat, kik el nem vitettek Babilonba: 8 Godoliáshoz jövének Maszfatba, és pedig, Izmahel, Nataniás fia, és Johanan és Jonatan, Karee fiai, és Száreás, Tanehumet fia, és Ofi fiai, kik netofatiak valának, és Jezoniás, Maakáti fia, ők és azok férfiai. 9 És megesküvék Godoliás, Ahikámnak, Száfán fiának fia, nekik és társaiknak, mondván: Ne féljetek a kaldeusoknak szolgálni, lakjatok a földön, és szolgáljatok Babilon királyának, és jól leszen dolgotok. 10 Ime én Maszfatban lakom, hogy megfeleljek a kaldeusok parancsának, kik hozzánk küldetnek; ti pedig szedjétek le a szőllőt és terményt és gyüjtsetek olajat, és tegyétek el edényeitekbe, és maradjatok városaitokban, melyeket bírtok. 11 De mindnyájan a zsidók is, kik Moábban és Ammon fiai között, Idumeában és egyéb tartományokban valának, hallván, hogy maradványokat hagyott Babilon királya Judeában, és hogy azok fejévé tette Godoliást, Ahikámnak, Száfán fiának fiát, 12 visszatérének, mondám, mindnyájan a zsidók mindazon helyekről, melyekre elfutottak vala, és Júda földére jövének Godoliáshoz Maszfatba, és begyüjték a bort és az igen sok terményt. 13 Johanan, Karee fia pedig, és a seregek minden fejedelmei, kik elszéledtek vala a tartományokba, eljövének Godoliáshoz Maszfatba, 14 és mondák neki: Tudd meg, hogy Baalis, Ammon fiainak királya, elküldötte Izmahelt, Nataniás fiát, hogy megöljön tégedet. De Godoliás, Ahikám fia nem hitt nekik. 15 Johanan, Karee fia pedig szóla Godoliásnak titkon Maszfatban, mondván: Elmegyek és megölöm Izmahelt, Nataniás fiát, hogy senki se tudja, nehogy megöljön tégedet, és elszéledjenek mindnyájan a zsidók, kik egybegyűltek tehozzád, és elveszszenek Júda maradványai. 16 És Godoliás, Ahikám fia, mondá Johanánnak, Karee fiának: Ne cselekedd e dolgot, mert hamisan szólasz te Izmahel felől.