Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Jeremiás jövendölése 7

Hiú a bizodalom a külső isteniszolgálathoz erény nélkül. Büntető itéletek, melyeket szószólás vagy áldozat nem gátol meg.

Az ige, mely Jeremiáshoz lett az Úrtól, mondván: Állj az Úr háza kapujában, és hirdesd ott ez igét, és mondjad: Halljátok az Úr igéjét, egész Júda! kik bementek e kapukon, hogy imádjátok az Urat. Ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene: Jobbítsátok meg utaitokat és törekvésteket, és veletek lakom e helyen. Ne bízzatok a hazudság igéiben, mondván: Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez! Mert ha jóra irányozzátok utaitokat és törekvésteket, ha itéletet tesztek a férfiú és atyjafia között, a jövevényen és árván és özvegyen nem tesztek törvénytelenséget, sem ártatlan vért nem ontotok e helyen, és nem jártok idegen istenek után magatok veszedelmére: veletek lakom e helyen, a földön, melyet atyáitoknak adtam mindörökön örökké. De ime ti a hazudság beszédeiben bizakodtok, melyek nem használnak nektek. Loptok, öltök, paráználkodtok, hamisan esküsztök, Baalimnak áldoztok, és idegen istenek után jártok, kiket nem ismertek; és azután eljöttök és megálltok előttem e házban, melyben segítségűl hivatott az én nevem, és ezt mondjátok: Megszabadúltunk, habár mind ez utálatosságot cselekedtük. Vajjon tehát latrok barlangjává lett-e ez a ház, melyben segitségűl hivatott az én nevem, a ti szemeitek előtt? Én, én vagyok, én láttam, úgymond az Úr. Menjetek az én helyemre, Silóba, hol nevemnek lakása volt eleinte, és lássátok, miket cselekedtem azzal, népem, Izrael gonoszsága miatt? és most is, mivelhogy mind e dolgokat cselekedtétek, úgymond az Úr, és szólottam nektek, korán fölkelvén, szólottam, és nem hallgattátok, híttalak titeket, és nem feleltetek: úgy cselekszem e házzal, melyben segítségűl hivatott az én nevem, és melyben reménységtek vagyon, és a helylyel, melyet nektek és atyáitoknak adtam, a mint Silóval cselekedtem; és elvetlek titeket orczám elől, a mint elvetettem minden atyátokfiait, Efraim egész ivadékát. Te azért ne imádkozzál e népért, és ne tégy érettök dicséretet és könyörgést, és ne állj ellenem; mert nem hallgatlak meg téged. Nem látod-e, mit cselekesznek ezek Júda városaiban és Jerusalem utczáin? A fiak fát szednek, az atyák tüzet gyujtanak, és az asszonyok zsírral dagasztanak, hogy lepényeket csináljanak az ég királynéjának, és az idegen isteneknek áldozzanak, és engem haragra ingereljenek. Vajjon, engem ingerelnek-e haragra? úgymond az Úr; nem önmagokat-e orczájok pirúlására? Azért ezeket mondja az Úr Isten: Ime az én haragom és búsulásom fölgerjed e hely ellen az emberekre és barmokra, a tartomány fájára és a föld terményeire, fölgyulad és nem alszik el. Ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene: A ti égő áldozataitokat tegyétek egyéb áldozataitokhoz, és egyétek meg azok húsát. Mert nem szólottam én atyáitoknak, és nem adtam parancsot nekik az napon, melyen kihoztam őket Egyiptom földéről, az égő és az egyéb áldozatok felől; hanem ezt parancsoltam nekik, mondván: Hallgassátok az én szómat, és Istenetek leszek, és ti népem lesztek; és járjatok mindazon úton, melyet nektek parancsoltam, hogy jól legyen dolgotok. És nem hallgattak, fülöket sem hajtották rá, hanem akaratjokon jártak és gonosz szivök hamisságában; de hátra is mentek, s nem előre az napságtól, melyen kijöttek atyáik Egyiptom földéről, mind e napiglan. És elküldöttem hozzájok minden szolgáimat, a prófétákat, naponkint fölkelvén korán és elküldvén; de nem hallgattak engem, fület sem hajtottak rám, hanem megkeményítették nyakokat, és még gonoszabbúl cselekedtek, mint atyáik. Beszéld el bár nekik mindez igéket, és nem hallgatnak meg téged; híjjad őket, és nem felelnek neked. Azért mondjad nekik: Ez azon nemzet, mely nem hallgatta az ő Ura Istene szavát, és nem vette föl a fegyelmet; elveszett a hit, és szájokból elvétetett. Nyírd le hajadat, és vesd el, és sírj fennszóval; mert az Úr elvetette és elhagyta az ő haragja nemzetségét; mert gonoszt cselekedtek Júda fiai az én szemeim előtt, úgymond az Úr. Botrányaikat azon házba helyezték, melyben segítségűl hivatott az én nevem, hogy megfertőztessék azt; és fölépítették Tofet magas helyeit, mely Ennom fia völgyében vagyon, hogy megégessék fiaikat és leányaikat tűzzel, miket nem parancsoltam, szivemben sem gondoltam. Azért íme eljőnek a napok, úgymond az Úr, és nem mondatik az többé Tofetnek, sem Ennom fia völgyének: hanem ölés völgyének; és Tofetben fognak temetkezni, úgy hogy már hely sem leszen. És e népnek holtteste eledelűl leszen az égi madaraknak és a földi vadaknak, és nem lesz, ki elűzze. És megszűntetem Júda városaiban és Jerusalem utczáiban az öröm szavát és a vigaság szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát, mert elpusztúl a föld.

Idézi 16