Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Korintusiaknak írt II. levél 10

A mi engem illet, ne adjatok okot, kérlek, arra, hogy azok ellen, kik emberi heveskedést vetnek szememre, komoly szilárdsággal lépjek föl. Rajtam is meg van ugyan az emberi gyarlóság, de az Isten, országáért nem emberileg-gyenge módon harczolok; isteni erő az, mely által mindent legyőzök, mi az evangéliom ellen támad, hogy minden lelket engedelmessé tegyek Jézus Krisztusnak, s köztetek minden engedetlent megfenyítsek, mihelyt jobb részetek engedelmes lesz, s az engedetlenektől magát elkülönzi. Külsőm ugyan nem mutat ily hatalmat; de én mind a mellett Krisztushoz tartozom, s különös hatalmat nyertem tőle, hogy nemcsak levelekben, hanem valósággal is szigorú lehetek, ha szükséges. A mit magamról mondok, megfelel annak, a mi vagyok, s nem teszek úgy, mint némelyek, kik magokat idegen érdemekkel ajánlgatják, hanem csak ahhoz tartok, a mit valóban véghezvittem; csak azzal dicsekszem, hogy nektek az evangéliomot hirdettem, s reményem van azt még másoknak is hirdethetni; és ha dicsekszem, az Úrban dicsekszem, hogy az ő hív szolgájának találtassam.

Én pedig magam, Pál, kérlek titeket a Krisztus szelídségeért és kegyességeért, ki jelenlévén tiköztetek alázatosnak mondatom, távollévén pedig bátornak irántatok; kérlek titeket, hogy midőn jelen leszek, ne kényszerítsetek azon bátorságra, mely szerint bátornak tartatom némelyek ellen, kik azt állítják, mintha mi test szerint járnánk. Mert noha testben járunk, de nem test szerint vitézkedünk. Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem hatalmasok az Isten által az erősségek lerontására, kik lerontják a tanácsokat, és minden magasságot, mely fölemelkedik az Isten ismerete ellen; és fogságra viszünk minden értelmet Krisztus engedelmességére, és készek vagyunk megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyt teljes lesz a ti engedelmességtek. Vagy ti csak a külszínre néztek? De ha valaki azzal biztatja magát, hogy ő Krisztusé, azt is gondolja meg magában, hogy valamint ő Krisztusé, úgy mi is; mert ha valamivel többet dicsekedném is a mi hatalmunkkal, melyet az Úr nekünk épűléstekre adott, és nem romlástokra, nem pirúlnék meg. Hogy pedig ne vélje valaki, mintha csak rettentenélek titeket a levelek által, – mert a levelek, mint mondják, súlyosak és erősek, személyes jelenléte pedig erőtlen, és beszéde gyarló, – gondolja meg, a ki ilyen, hogy a minők távollétünkben leveleink által szóval vagyunk, olyanok leszünk megjelenve, cselekedettel is. Mert mi nem merjük magunkat csatolni vagy hasonlítani némelyekhez, kik magokat ajánlják, hanem mi a szerint mérjük magunkat, a mint vagyunk, és magunkat csak magunkhoz hasonlítjuk. Mert mi nem dicsekszünk mértéktelenűl, hanem a szabály mértéke szerint, mellyel Isten kimérte nekünk a mértéket, hogy tihozzátok jussunk. Mert nem terjeszkedünk túlságra, mintha nem jutottunk volna hozzátok; mert hozzátok jutottunk Krisztus evangéliomával. Nem is kérkedünk fölöttébb mások munkáival; reménységünk van pedig, hogy hitetek növekedésével tiáltalatok bőségesen felmagasztaltatunk a mi körünkben, sőt hogy azoknál is, kik túl vannak rajtatok, hirdetni fogjuk az evangéliomot, a nélkül, hogy más körben csupán a készszel dicsekednénk. A ki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék; mert nem az a dicséretes, ki önmagát ajánlja, hanem a kit az Isten ajánl.

Idézi 50