Krónikák második könyve 21

1 Josafát pedig elaluvék atyáival, és eltemetteték azokkal Dávid városában, és fia, Joram lőn király helyette. 2 Kinek ezek valának testvérei, Josafát fiai: Azariás és Jáhiel, Zakariás és Azariás, Mihály és Szafatiás; ezek mind Josafátnak, Júda királyának fiai. 3 És az ő atyjok sok arany és ezüst ajándékokat ada nekik, és nagy jövedelmeket igen erős városokkal Júdában; az országot pedig Jóramnak adá, mivelhogy elsőszülötte vala. 4 Átvevé tehát Jóram atyja országát, és midőn magát megerősítette, karddal mind megölé testvéreit és némelyeket Izrael fejedelmei közől. 5 Harminczkét esztendős vala Jóram, midőn országlani kezdett és nyolcz esztendeig országla Jerusalemben. 6 És Izrael királyainak utain jára, a mint Ákáb háza cselekedett vala; mert Ákáb leánya volt az ő felesége, és gonoszat cselekvék, az Úr előtt. 7 De az Úr nem akará elveszteni Dávid házát a szövetség miatt, melyet vele kötött, és mivel megigérte vala, hogy neki és fiainak szövétneket ad minden időben. 8 Ama napokban pártot üte Edom, hogy ne legyen Júda alattvalója, és királyt emele magának. 9 És Jóram átmenvén fejedelmeivel és az egész lovassággal, mely vele volt, fölkele éjjel, és megveré Edomot, ki már körűlvette vala őt, és lovasságának minden vezéreit. 10 Mindazáltal elpártola Edom, hogy ne legyen Júda birodalma alatt, mind e napiglan. Azon időben Lobna is eltávozék, hogy ne legyen az ő keze alatt, mert elhagyta vala atyáinak Urát Istenét. 11 Azonfelül magas helyeket is építe Júda városaiban, és paráználkodásra vivé Jerusalem lakóit és vétekre Júdát. 12 Levelet hozának pedig neki Illés prófétától, melyben ez vala irva: Ezeket mondja Dávid atyád Ura Istene: Mivelhogy nem jártál atyád, Josafát útain, és Áza, Júda királya útain, 13 hanem Izrael királyainak útain jártál, és paráználkodásra vitted Júdát és Jerusalem lakóit, követvén Ákáb háza paráznaságát; azonfelűl testvéreidet is, atyád házát, a náladnál jobbakat megölted: 14 ime az Úr megver téged nagy csapással, a te népeddel és fiaiddal, feleségeiddel és minden vagyonoddal együtt; 15 te pedig megbetegszel gyomrod igen gonosz nyavalyájával, mig béled kimegy lassan-lassan naponkint. 16 Az Úr tehát fölindítá Jóram ellen a filiszteusok és arabsok lelkét kik határosak a szerecsenekkel. 17 És fölmenének Júda földére és elpusztíták azt, és elragadozák mind a jószágot, mely a király házában találtatott, azonfölül fiait és feleségeit is; nem maradván neki több fia, hanem csak Joakáz, ki legkisebb korú vala. 18 És mindezek fölött megveré őt gyomra gyógyíthatlan nyavalyájával. 19 És nap nap után következvén, és az idő eljárván, két esztendő forgása telék el; és ő hosszas betegségében elsorvadván, úgy hogy bélét is kiadá, a betegségtől és élettől egyszerre vála meg. S igy igen gonosz betegségben hala meg, és a nép nem szerze neki temetést az égetés szokása szerint, a mint cselekedett vala az ő elődeivel. 20 Harminczkét esztendős vala, midőn országlani kezdett, és nyolcz esztendeig országla Jerusalemben. És nem jára igaz uton; és eltemeték őt Dávid városában, de nem a királyok sírboltjában.