Krónikák második könyve 33

1 Tizenkét esztendős vala Manasszes, midőn országlani kezdett, és ötvenöt esztendeig országla Jerusalemben. 2 Gonoszat cselekvék pedig az Úr előtt a nemzetek utálatosságai szerint, melyeket elpusztitott az Úr Izrael fiai előtt, 3 és eltérvén, megujítá a magas helyeket, melyeket lerontott vala atyja, Ezekiás, és oltárokat építe Baalimnak, és berkeket ültete, és az ég minden seregét imádá és tisztelé azt. 4 Oltárokat is építe az Úr házában, melyről mondotta az Úr: Jerusalemben lesz az én nevem mindörökké. 5 Építé pedig azokat az ég minden seregének az Úr háza két tornáczában. 6 És átvivé fiait a tűzön Benennom völgyében, álmokra vigyáza, madár-szóból jövendöle, babonás tudományoknak szolgála, varázslókat és bűbájosokat tarta magánál, és sok gonoszat cselekvék az Úr előtt, hogy ingerelje őt. 7 Faragott és öntött képet is tőn az Isten házába, melyről szólott az Isten Dávidnak és fiának, Salamonnak, mondván: E házba és Jerusalembe, melyet Izrael minden nemzetségeiből választottam, helyezem az én nevemet mindörökre. 8 És nem mozdítom ki Izrael lábát a földről, melyet atyáiknak adtam, de csak úgy, ha megtartják cselekedettel, a miket nekik Mózes által parancsoltam, és az egész törvényt és a szertartásokat és itéleteket. 9 Manasszes így eltévelyité Júdát és Jerusalem lakóit, hogy gonoszat cselekedjenek mindazon pogányok fölött, kiket az Úr elpusztított vala Izrael fiainak színe előtt. 10 És szóla az Úr neki és népének; és nem akarák hallani. 11 Rájok hozá azért az asszíriusok királya hadának fejedelmeit, és megfogák Manasszest, és lánczokkal megkötözvén és bilincsekbe vervén, Babilonba vivék. 12 Ki szorongattatásában imádkozék az ő Ura- Istenéhez és igazán bűnbánatot tarta atyáinak Istene előtt. 13 És könyörge neki, és buzgósággal kéré őt; és meghallgatá az ő imádságát, és visszahozá őt Jerusalembe, országába, és megismeré Manasszes, hogy az Úr az Isten. 14 Ezekután kőfalat építe Dávid városán kivűl, Gihon napnyugati részére a völgyben, a halas kapu bemenetétől Ofelig köröskörűl, és igen fölvivé azt; és hadi fejedelmeket rendele Júda minden erős városaiban; 15 és elvevé az idegen isteneket és a bálványt az Úr házából; az oltárokat is, melyeket emelt vala az Úr háza hegyén és Jerusalemben, és mindent kihánya a városon kivűl. 16 Az Úr oltárát pedig megújítá, áldozván azon béke- és hála- és dicséretáldozatokat; és megparancsolá Júdának, hogy szolgáljon Izrael Ura- Istenének. 17 Mindazáltal a nép még a magas helyeken áldoz vala az ő Ura- Istenének. 18 Manasszes többi cselekedetei pedig és Istenéhez könyörgése, a látók igéi is, kik neki Izrael Ura Istene nevében szólának, Izrael királyainak történetében vannak foglalva. 19 Imádsága is és meghallgattatása, és minden bűne és gonoszsága, a helyek is, melyeken magas oltárokat épített, és berkeket és képszobrokat csinált, mielőtt bűnbánatot tartott, megirattak Hózai beszédeiben. 20 Manasszes tehát elaluvék atyáival, és eltemeték őt saját házában, és helyette fia, Ámon lőn király. 21 Huszonkét esztendős vala Ámon, midőn országlani kezdett, és két esztendeig országla Jerusalemben. 22 És gonoszat cselekvék az Úr színe előtt, mint atyja Manasszes cselekedett; és minden bálványnak, melyet Manasszes emelt, áldoza és szolgála. 23 És nem tisztelé az Úr orczáját, mint tisztelte atyja, Manasszes, és sokkal nagyobbakat véte. 24 És pártot ütvén ellene szolgái, megölék őt házában. 25 A nép többi sokasága pedig levágván azokat, kik Ámont megölték, fiát, Joziást rendelé helyette királylyá.