Gustave Doré (1832-1883), La Grande Bible de Tours (Alfred Mame et fils, Tours, 1866)
The Doré Bible Illustrations (Dover Publications, 1974) — A képeket rendelkezésre bocsátotta: Rev. Felix Just, S.J.1A szábai királyné is, midőn Salamon hirét hallotta, hogy megkisértse őt talánybeszédekkel, Jerusalembe jöve nagy gazdagsággal és tevékkel, melyek fűszereket hoznak vala és igen sok aranyat és drága köveket. És midőn Salamonhoz jött, elmonda neki mindent, a mi szivében vala.2 És megfejté neki Salamon mind, a miket eléje adott vala; és semmi sem volt, mit világosan meg nem fejtett volna neki.3 Ki miután látta, Salamon bölcseségét tudniillik és a házat, melyet épített vala,4 és asztala étkeit, és szolgái lakhelyeit, és az udvarlók tisztét, és azok öltözeteit, a pohárnokokat is és azok ruháit, és az áldozatokat, melyeket áldoz vala az Úr házában: nem vala többé lélekzet benne az álmélkodás miatt;5 és mondá a királynak: Igaz a beszéd, melyet hallottam földemen a te cselekedeteidről és bölcseségedről.6 Nem hittem a beszélőknek, mignem magam eljöttem, és szemeim látták és tapasztaltam, hogy bölcseségednek felét is alig beszélték el nekem; meghaladtad a hirt cselekedeteiddel.7 Boldogok férfiaid és boldogok szolgáid, kik előtted állanak minden időben, és hallják bölcseségedet.8 Legyen áldott a te Urad Istened, a ki téged az ő királyi székébe akart rendelni a te Urad Istened királyává. Mivel az Isten szereti Izraelt és meg akarja őt tartani mindörökké, azért tett téged fölötte királylyá, hogy itéletet tégy és igazságot.9 Ada tehát a királynak százhúsz talentom aranyat, és fölötte sok fűszert, és igen drága köveket; nem voltak oly fűszerek, mint ezek, melyeket a szábai királyné adott Salamon királynak.10 De Hiram szolgái is Salamon szolgáival aranyat hozának Ofirból, és jószagú fákat és igen drága köveket;11 melyekből, tudniillik a jószagú fákból a király lépcsőket csinála az Úr házában és a király házában, czitarákat és lantokat is az énekeseknek; soha sem láttak Júda földén olyan fákat.12 Salamon király pedig a szábai királynénak mindent ada, a mit csak akart és kért, és sokkal többet, mint ő neki hozott vala; ki visszatérvén, földére méne saját szolgáival.13 Az arany mértéke pedig, melyet Salamonnak esztendőnkint hoznak vala, hatszáz hatvanhat talentom arany vala;14 azon összegen kivűl, melyet a különféle nemzetek követei, és a kereskedők szoktak vala hozni, és Arábia minden királyai és a tartományok helytartói, kik aranyat és ezüstöt hordanak vala Salamonnak.15 Csinála azért Salamon király száz arany dárdát, hatszáz aranyból mindenik dárdát;16 háromszáz aranypaizst is, három-háromszáz aranyból, melylyel mindenik paizs beboríttaték; és a király azokat a fegyverházba tevé, mely erdővel vala beültetve.17 Nagy királyi széket is csinála a király elefántcsontból, és beborítá azt tiszta aranynyal;18 hat lépcsőt is, melyeken fölhágnak vala a királyi székbe, és arany zsámolyt, és két támaszt kétfelől, és a támaszok mellett álló két oroszlánt,19 de kétfelől a hat lépcsőn álló, más tizenkét kisebb oroszlánt is; nem volt oly királyi szék semmi országban.20 A király lakomájának minden edényei is aranyból valának, és a libanoni erdőház edényei tiszta aranyból. Mert az ezüstöt nem is becsülték ama napokban;21 mivelhogy a király hajói Tarzisba mennek vala Hiram szolgáival három esztendőben egyszer, onnét aranyat és ezüstöt, elefántcsontot, majmokat és pávákat hozván.22 Salamon fölmagasztaltaték a föld minden királyai fölött gazdagsággal és dicsőséggel.23 És a föld minden királyai kivánják vala látni Salamon orczáját, hogy hallják a bölcseséget, melyet Isten az ő szivébe adott vala;24 ajándékokat hozván neki, ezüst és aranyedényeket, ruhákat és fegyvereket, fűszereket, lovakat és öszvéreket esztendőnkint.25 És vala Salamonnak negyvenezer lova az istállókban és tizenkétezer szekere és lovagja, és elhelyezé azokat a szekerek városaiban és Jerusalemben, hol a király vala.26 Uralkodék mind a királyokon is Eufrates folyóvizétől a filiszteusok földéig és Egyiptom határáig.27 És oly bőségét szerzé az ezüstnek Jerusalemben, mint a köveknek, és a czedrusfáknak oly nagy sokaságát, mint a vad fügefáknak, melyek a mezőségeken teremnek.28 És hoznak vala neki lovakat Egyiptomból és minden tartományból.29 Salamon többi cselekedetei pedig, az elsők és utolsók, megirattak Nátán próféta könyvében, és a siloni Ahiás könyveiben, és Addó látónak, Nábat fia, Jeroboam ellen való látomásában.30 Salamon pedig Jerusalemben egész Izrael fölött negyven esztendeig országla.31 És elaluvék atyáival és eltemeték őt Dávid városában; és fia, Roboam lőn király helyette.