Királyok IV. (II.) könyve 12

Joás uralkodása. Templom-adó. Halála.

És hét esztendős vala Joás, midőn országlani kezde. Jehunak hetedik esztendejében lőn királylyá Joás; és negyven esztendeig országla Jerusalemben. Anyja neve Szébia vala, Berszabeéból. És igazat cselekvék Joás az Úr előtt mindazon napokban, valameddig őt Jojada pap tanította. Mindazáltal a magas helyeket nem rontá le; mert a nép mégis áldoz és jóillatszert gyujt vala a magas helyeken. És mondá Joás a papoknak: Mindazon megszentelt pénzt, mely bevitetik az Úr templomába a megszámláltaktól, mely fölvitetik a lélek váltságaért, és melyet önmagoktól és szivök szabad akaratjából az Úr templomába visznek, vegyék föl a papok rendjök szerint, és igazítsák ki a ház romlásait, ha valamit szükségesnek látnak a kijavításra. De a papok Joás király huszonharmadik esztendejéig nem javíták ki a templom romlásait. És Joás király hivatá Jojadát, a főpapot és a papokat, mondván nekik: Miért nem javítjátok ki a templom romlásait? ne vegyétek fel azért többé a pénzt rendetek szerint, hanem a templom kijavitására adjátok azt. És tiltva lőn a papoknak többé a pénzt elvenni a néptől, és kijavítani a ház romlásait. És Jojada főpap egy ládát vőn, és lyukat nyita fölül rajta, és az oltár mellé tevé azt az Úr házába menők jobbjára, és beletevék a papok, kik az ajtókat őrzik vala, mind a pénzt, mely az Úr templomába vitetik vala. És mikor látták, hogy igen sok pénz van a ládában, fölméne a király irnoka és a főpap, és kitölték és megolvasák a pénzt, mely az Úr házában találtatik vala, és átadák azt szám és mérték szerint azok kezébe, kik az Úr házában dolgozókra fölügyeltek; s ezek azt az ácsoknak fizeték és kőműveseknek, kik az Úr házában munkálkodnak vala, a romlásokat kijavítván, és azoknak, kik köveket vágnak vala, és hogy fát és faragott követ vegyenek, úgy hogy véghez vitessék az Úr házának kijavítása egészen, a mire csak szükséges vala a költség a ház megerősítésére. Mindazáltal az Úr templomának korsói és villái, tömjénzői és harsonái s minden arany és ezüst edényei nem azon pénzből készíttettek, mely az Úr templomába vitetik vala; mert azoknak adák azt, kik azon munkálkodnak vala, hogy kijavíttassék az Úr temploma; és nem vevének számot azon emberektől, kik a pénzt beszedik vala, hogy azt kioszszák a munkásoknak, hanem híven bánnak vala azzal. A vétekért való pénzt pedig és a bűnökért való pénzt nem vivék be az Úr templomába; mert az a papoké vala. Akkor fölméne a szíriai király, Házael, és hadakozék Get ellen, és elfoglalá azt; és megfordúla, hogy fölmenjen Jerusalembe. Annakokáért Júda királya, Joás vevé mind a szentelteket, melyeket szenteltek vala Josafát és Joram és Okoziás, az ő atyái, Júda királyai, és melyeket ő is beadott vala, és minden ezüstöt, mely az Úr temploma kincstárában és a király palotájában találtathatott, és Szíria királyának, Házaelnek küldé; s ez eltávozék Jerusalemtől. Joás többi dolgai pedig és mind a miket cselekedett, azok nem irattak-e meg Júda királyainak krónika-könyvében? Föllázadának pedig szolgái és összeesküvének egymás között, és megölék Joást Melló házában Szella lejtőjén. Mert az ő szolgái, Szemaat fia, Jozakar, és Szómer fia, Jozabad, levágák őt, és meghala; és eltemeték őt atyáival Dávid városában, és fia, Amaziás lőn király helyette.

Idézi 4