Királyok IV. (II.) könyve 13

Joakáz és Joás Izraelben. Elizeus jövendöl, meghal, és halála után is csodát tesz.

Okoziás, Júda királya fiának, Joásnak huszonharmadik esztendejétől országla Jehu fia, Joakáz, Izraelen, Szamariában tizenhét esztendeig. És gonoszat cselekvék az Úr előtt, és követé Nábat fiának, Jeroboamnak bűneit, ki vétekre vitte Izraelt, és nem hagyá el azokat. És fölgerjede az Úr haragja Izrael ellen, és adá őket Szíria királyának, Házaelnek kezébe, és Házael fiának, Benadadnak kezébe minden napjaiban De Joakáz könyörge az Úrnak, és meghallgatá őt az Úr; mert látá Izrael nyomorúságát, mivel sanyargatta vala őket Szíria királya; és az Úr szabadítót ada Izraelnek, és megszabadúla a szíriai király kezéből; és úgy lakának Izrael fiai hajlékaikban, mint tegnap és tegnapelőtt. Mindazáltal nem távozának el Jeroboam házának bűneitől, ki vétekre vitte Izraelt, hanem azokban járának; mivelhogy a berek is megmaradt Szamariában. És nem maradt Joakáznak a népből, csak ötven lovagja és tiz szekere, és tizezer gyalogja; mert megölte őket Szíria királya, és olyanná tette vala, mint a port a nyomtató szérűn. Joakáznak többi dolgai pedig és mind a miket cselekedett, és az ő hatalma nem irattak-e meg Izrael királyainak krónika-könyvében? És Joakáz elaluvék atyáival, és eltemeték őt Szamariában, és fia, Joás lőn király helyette Júda királyának, Joásnak harminczhetedik esztendejétől országla Joakáz fia, Joás, Izraelen, Szamariában tizenhat esztendeig, és gonoszat cselekvék az Úr szine előtt; nem hagyá el Nábat fiának, Jeroboámnak semmi bűneit, ki vétekre vitte Izraelt, hanem azokban jára. Joás többi dolgai pedig és mind a miket cselekedett, és az ő vitézsége, mi módon hadakozott Júda királya, Amaziás ellen, azok nem irattak-e meg Izrael királyainak krónika-könyvében? És Joás elaluvék atyáival; királyi székébe pedig Jeroboám üle. Továbbá Joás eltemetteték Szamariában Izrael királyaival. Elizeus pedig megbetegedék, mely betegségben meg is hala; és leméne hozzá Izrael királya, Joás, és síra előtte, és mondá: Atyám, atyám! Izrael szekere és szekérvezetője! És mondá neki Elizeus: Hozz kézíjat és nyilakat. És mikor kézíjat és nyilakat hozott hozzája, mondá Izrael királyának: Tedd a kézíjra kezedet. És mikor kezét rátette, Elizeus kezeit a király kezeire fölűl tevé, és mondá: Nyisd ki a napkeleti ablakot. És mikor kinyitotta, mondá Elizeus: Lődd el a nyilat. És ellövé. És mondá Elizeus: Az Úr szabadításának nyila ez, és a szabadúlás nyila Szíria ellen; és megvered Szíriát Áfekben, míglen fölemészted őt. És mondá: Vedd föl a nyilakat. Ki mikor fölvette, ismét mondá neki: Üss a nyillal a földre. És mikor három ízben ütött és megszűnt, megharaguvék rá az Isten embere, és mondá: Ha ötször, vagy hatszor, vagy hétszer ütsz vala, megverted volna Szíriát fogytig, most pedig három ízben fogod őt megverni. Meghala tehát Elizeus, és eltemeték őt. Rablók jövének pedig ki Moábból a földre azon esztendőben. Némelyek pedig embert temetvén, láták a rablókat, és beveték a holttestet Elizeus sírjába. Mely mikor Elizeus tetemeihez ért, fölelevenedék az ember, és lábaira álla. Szíria királya, Házael sanyargatá Izraelt Joakáz minden napjaiban; és az Úr könyörűle rajtok, és hozzájok fordúla szövetségeért, melyet Ábrahám- és Izsák- és Jákobbal tett vala; és nem akará őket elveszteni, sem egészen elvetni a jelen ideig. Meghala pedig Szíria királya, Házael, és fia, Benadad lőn király helyette. Joakáz fia, Joás pedig visszavevé a városokat Házael fiának, Benadadnak kezéből, melyeket hadi joggal vett vala el atyjának, Joakáznak kezéből; három ízben veré meg őt Joás, és visszaadá Izrael városait.

Idézi 3