Királyok IV. (II.) könyve 16

1 Faceénak, Romélia fiának tizenhetedik esztendejében lőn király Ákáz, Joatamnak, Júda királyának fia. 2 Húsz esztendős vala Ákáz, midőn országlani kezde, és tizenhat esztendeig országla Jerusalemben; nem cselekvé, a mi kedves vala az ő Ura Istene színe előtt, mint atyja, Dávid; 3 hanem Izrael királyainak útján jára; azonfölűl fiát is föláldozá, átvivén a tüzön a pogányok bálványozása szerint, kiket szétszórt az Úr Izrael fiai előtt. 4 Áldozatokat is teszen és jó illatszert gyujt vala a magas helyeken és halmokon és minden lombos fa alatt. 5 Akkor fölméne Szíria királya, Rázin, és Romélia fia, Facee, Izrael királya, Jerusalembe hadakozni, és megszállván Ákázt, nem győzheték meg őt. 6 Az időben visszavevé Szíria királya, Rázin, Szíriának Ailáját, és kiűzé a zsidókat Ailából; és az idumeusok jövének Ailába, és ott lakának mind e napiglan. 7 Ákáz pedig követeket külde az asszíriusok királyához, Teglatfalaszárhoz, mondván: Szolgád és fiad vagyok; jőj fel, és szabadíts meg engem a szíriai király kezéből, és Izrael királya kezéből, kik feltámadtak ellenem. 8 És összeszedvén az ezüstöt és aranyat, mely az Úr házában és a király kincstárában találtathatott, az asszíriusok királyának ajándékokat külde. 9 Ki engede is akaratjának; mert az assziriusok királya fölméne Damaskusba, és elpusztítá azt, és annak lakóit átvivé Cirenébe, Rázint pedig megölé. 10 Ákáz király pedig eléje méne az asszíriusok királyának, Teglatfalaszárnak Damaskusba. És látván az oltárt Damaskusban, Ákáz király Uriás paphoz küldé annak rajzát és mását minden műve szerint. 11 És fölépíté Uriás pap az oltárt mindazok szerint, miket Ákáz király Damaskusból parancsolt vala, úgy cselekvék Uriás pap, mig megjöve Ákáz király Damaskusból. 12 És mikor megjött a király Damaskusból, látá az oltárt, és megtisztelé azt; és fölméne, áldozván égőáldozatokat és azok eledeláldozatait; 13 italáldozatokat is áldozván, és elöntvén a békeáldozatok vérét, melyeket az oltáron áldozott vala. 14 A rézoltárt pedig, mely az Úr előtt vala, elvivé a templomból és az oltár helyéről és az Úr templomának helyéről, és az oltár éjszaki oldala felé tevé azt. 15 És parancsola Ákáz király Uriás papnak, mondván: A nagyobbik oltáron áldozd a reggeli égőáldozatot és az esti eledeláldozatot, a király égőáldozatát és annak eledeláldozatát, az egész föld népe égőáldozatát és azok eledel- és italáldozatait, és az égőáldozatok minden vérét és egyéb áldozatok minden vérét arra öntsd; a rézoltár pedig legyen készen akaratomra. 16 Uriás pap tehát mindazok szerint cselekvék, miket Ákáz király parancsolt vala. 17 Elvevé pedig Ákáz király a faragott talapokat, és az üstöt, mely azok fölött vala, és a tengert letevé a réz tulkokról, melyek azt tartják vala, és a kőpadlatra tevé. 18 A szombat hajlékát is, melyet épített vala a templomban, és a király külső bejáró helyét is az Úr templomává fordítá az asszíriusok királya miatt. 19 Ákáz többi dolgai pedig, melyeket cselekedett, azok nem irattak-e meg Júda királyainak krónika-könyvében? 20 És Ákáz elaluvék atyáival, és eltemetteték azokkal Dávid városában, és fia, Ezekiás lőn király helyette.