Királyok (Sámuel) II. könyve 10

Dávid győzelme az ammonitákon és szírusokon.

Lőn pedig ezek után, hogy meghala Ammon fiai királya, és helyébe fia, Hánon lett király. És mondá Dávid: Irgalmasságot teszek Naasz fiával, Hánonnal, mint atyja irgalmasságot tett velem. Elkülde azért Dávid, hogy vigasztalja őt szolgái által atyja halála miatt. Mikor pedig Dávid szolgái elmentek Ammon fiai földére, mondák Ammon fiainak fejedelmei uroknak, Hánonnak: Véled-e, hogy atyád tiszteletéért küldötte Dávid hozzád a vigasztalókat, és nem azért küldötte-e Dávid szolgáit hozzád, hogy megvizsgálja és kikémlelje a várost, és fölforgassa azt? Hánon tehát fogá Dávid szolgáit, és leborotválá szakálluk felerészét, és elmetélé ruhájok felét az alfelekig, és elereszté őket. Mit mikor hírűl vittek Dávidnak, eléjök külde, mert igen rútúl megcsúfittattak vala a férfiak, és meghagyá nekik Dávid: Maradjatok Jerikóban, míg megnő szakállotok, és akkor jőjetek. Látván pedig Ammon fiai, hogy méltatlanságot tettek Dávidon, elküldének, és fizetésért megfogadák a rohobi szírust és a szóbai szírust, húszezer gyalogot, és a maakai királytól ezer férfiút, és Isztóbtól tizenkétezer férfiút. Mit mikor meghallott Dávid, elküldé Joábot és a hadakozók egész seregét. Kijövének tehát Ammon fiai, és elrendezék a sereget egész a kapu előtt; a szóbai szírus pedig és Rohob, Isztob és Maaka külön valának a mezőn. Látván azért Joáb, hogy a had elkészűlt ellene mind elől, mind hátúl, választa Izrael minden válogatottaiból, és a szírus ellen rendezé a sereget; a nép többi részét pedig öcscsének, Abizainak adá, ki Ammon fiai ellen rendezé a sereget. És mondá Joáb: Ha engem a szírusok legyőznek, légy segítségűl nekem; ha pedig téged győznek le Ammon fiai, én segítelek. Légy erős férfiú, és harczoljunk népünkért, és Istenünk városáért; az Úr pedig majd azt cselekszi, a mi jó színe előtt. Elkezdé tehát Joáb és a vele lévő nép a harczot a szírusok ellen, kik mindjárt megfutának előtte. Ammon fiai pedig látván, hogy elfutottak a szírusok, ők is elfutának Abizai elől, és bemenének a városba; és visszatére Joáb Ammon fiaitól, és Jerusalembe jöve. Látván tehát a szírusok, hogy megverettek Izraeltől, összegyűlének egyetemben. És elkülde Adarezer, és kivezeté a szírusokat, kik a folyóvizen túl valának, és elhozá azok hadát; Szóbak pedig, Adarezer hadának vezére, vala fejedelmök. Mit mikor hírűl vittek Dávidnak, egybegyűjté egész Izraelt, és átméne a Jordánon, és juta Helamba; és a szírusok sereget rendezének Dávid ellenében, és harczolának ellene. De a szírusok megfutának Izrael előtt, és megöle Dávid a szírusokból hétszáz szekerest és negyvenezer lovagot; és Szóbakot, a had fejedelmét is megveré, ki mindjárt meghala. Látván pedig mindnyájan a királyok, kik Adarezer segítségében valának, hogy legyőzettek Izraeltől, megréműlének, és elfutának ötvennyolczezren Izrael előtt. És békeséget kötének Izraellel, és szolgálának nekik; és a szírusok nem merének többé segítséget adni Ammon fiainak.

Idézi 0