Királyok (Sámuel) II. könyve 22

1 Dávid pedig az Úrnak ez ének igéit mondá az napon, melyen az Úr megszabadította őt ellenségei kezéből, és Saul kezéből, 2 és szóla: Az Úr az én kősziklám, és erősségem és szabadítóm. 3 Isten az én erőm, benne bízom; paizsom és szabadulásom szarva, az én fölemelőm és menedékem; szabadítóm, a gonoszságból kiszabadítasz engem. 4 A dicséretes Urat segítségűl hívom, és ellenségeimtől megszabadúlok. 5 Mert körűlvettek engem a halál gyötrelmei, Bélial patakjai megrettentettek engem. 6 A pokol kötelei körűlvettek engem; elővettek engem a halál tőrei. 7 Szorúltságomban segítségűl hívom az Urat, és Istenemhez kiáltok, és templomából meghallgatja szómat, és füleihez érkezik kiáltásom. 8 Megindult és megrendűlt a föld, a hegyek alapjai megrázkodtak és ingadoztak, mert haragudott rájok, 9 Füst ment föl orrából, és szájából emésztő tűz; szenek gyuladtak meg attól, 10 Meghajtotta az egeket, és leszállott; és homály volt lábai alatt. 11 A kerubok fölé ment és szállott, és röpűlt a szél szárnyain. 12 Rejtekűl tette a sötétséget maga körűl, vizet csurgatván az egek fölhőiből. 13 A színe előtti villogástól tüzes szenek gyuladtak. 14 Az Úr dörög az égből, és a Fölséges szózatát adja. 15 Nyilakat bocsáta ki és elszéleszté őket, villámot, és megemészté őket. 16 És meglátszottak a tenger mélyei, és fölfedettek a földkerekség alapjai az Úr dorgálásától, az ő haragja szelének fúvásától. 17 Elküldött a magasból, és felvőn engem, és kivona engem a sok vízből. 18 Megszabadított engem igen hatalmas ellenségemtől, és azoktól, kik gyülöltek engem; mert erősebbek voltak nálamnál. 19 Megelőzött engem nyomorúságom napján, és erős támaszom lőn az Úr. 20 És kivezetett engem a térségre; megszabadított engem, mert tetszettem neki. 21 Az Úr megfizet nekem igazságom szerint, és kezeim tisztasága szerint fog jutalmazni engem. 22 Mert megőriztem az Úr útait, és istentelenűl nem cselekedtem Istenem ellen. 23 Mivel minden itélete szemeim előtt vagyon, és az ő parancsait nem távolítottam el magamtól. 24 És tökéletes leszek előtte, és őrizkedni fogok gonoszságomtól. 25 És az Úr megfizet nekem igazságom szerint, és kezeim tisztasága szerint az ő szemei láttára. 26 A szenttel szent leszesz, és az erőssel tökéletes. 27 A választottal választott leszesz, és az elveteműlttel elvetemedel. 28 És a szegény népet megmented, és szemeiddel a kevélyeket megalázod. 29 Mert te vagy szővétnekem, Uram! és te világosítod meg, Uram, sötétségemet. 30 Mert teáltalad futok felövezve; Istenemmel átugrom a kőfalat. 31 Isten, szeplőtelen az ő útja, az Úr beszéde tűzzel megpróbáltatott; ő minden benne bízónak paizsa. 32 Kicsoda Isten az Úron kivűl? és kicsoda erős a mi Istenünkön kivűl? 33 Isten az, ki felövezett engem erősséggel, és megegyenesítette tökéletesen útamat; 34 hasonlóvá tévén lábaimat a szarvasokéhoz, és magas helyeimre állítván engem, 35 harczra tanítván kezeimet, és karjaimat olyanokká tévén, mint a réz-íjat. 36 Szabadításod paizsát adtad nekem, és kegyességed nagygyá tett engem. 37 Tért adtál lépéseimnek alattam, és nem erőtlenedtek el bokáim. 38 Űzőbe veszem ellenségeimet és eltiporom; és nem térek vissza, míg meg nem emésztem őket. 39 Megemésztem őket és összetöröm, hogy föl ne keljenek; lábaim alá fognak esni. 40 Felöveztél engem erősséggel a harczra, alám hajtottad az ellenem állókat. 41 Elleneimmel hátat fordíttattál nekem, az engem gyülölőkkel, és elvesztem őket. 42 Kiáltanak, és nem lesz, ki megszabadítsa; az Úrhoz (kiáltanak), és nem hallgatja őket. 43 Eltörlöm őket, mint a föld porát; mint az utczák sarát szétgázolom őket és eltiprom. 44 Megmentesz engem népem ellenmondásaitól, és nemzetek fejévé megtartasz engem; a nép, melyet nem ismerek, szolgál nekem. 45 Az idegen fiak ellenem állnak; hallván fülök, engedelmeskednek nekem. 46 Az idegen fiak elfolytak, és szorúltságukban összezsugorodnak. 47 Él az Úr, és áldott legyen az én Istenem; és magasztaltassék föl szabadúlásom erős Istene. 48 Isten, ki boszuállást adsz nekem, és alám veted a népeket; 49 ki engem kiviszesz ellenségeim közől, és az ellenem tusakodók közől fölemelsz; az igaztalan férfiútól megmentesz engem. 50 Azért hálát adok neked, Uram! a népek között, és a te nevednek énekelek; 51 ki magasztossá tette az ő királya szabadulását, és irgalmasságot cselekedett fölkentjével, Dáviddal, és az ő ivadékával mindörökké.