Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Timóteusnak írt II. levél 1

Pál ír Timoteushoz, s kegyelmet, irgalmat és békét kiván neki. Hálát adok Istennek, hogy irántad való szeretetemnek megadta azon vigasztalást, hogy rólad mindenkor emlékezem, s e mellett kivánlak is látni, eszembe jutván a te színletlen hited. Ama szeretetért és e hitért intelek téged, hogy pásztori hivatalod kötelességeit örömmel teljesítsd. Ne szégyeld az Urat, se engemet, a te fogolytanítódat; hanem munkálkodjál velem az Isten erejében, ki minket kegyelemből hivott, és Jézus evangélioma által valósággal megszabadított. Ennek hirdetése végett rendeltettem én pogányok apostolává, és ezért szenvedek; de azért nem csüggedek el, hanem örök jutalmat reménylek. Ragaszkodjál bátran az igaz tanítmányhoz. Ásiában mindnyájan elhajlottak tőlem; de Oneziforus nem szégyenlett engemet. Az Úr jutalmazza meg őt.

Pál, Jézus Krisztus apostola Isten akaratából, az élet igéretére, mely Krisztus Jézusban vagyon, Timoteusnak, az én szeretett fiamnak, kegyelem, irgalmasság, békeség az Atya Istentől és a mi Urunk Jézus Krisztustól. Hálát adok Istennek, kinek őseimtől kezdve tiszta lelkiismérettel szolgálok, hogy szüntelen emlékezem felőled imádságaimban éjjel nappal; kivánva téged látni, megemlékezvén könyhullatásaidról, hogy betöltessem örömmel, eszembe juttatván a hitet, mely tebenned nem színlett, mely előbb nagyanyádban, Loiszban is lakott, és anyádban, Eunicében, bizonyos vagyok pedig, hogy tebenned is. Ez oknál fogva intelek, hogy gerjeszd föl az Isten malasztját, mely benned vagyon az én kezeimnek rádtétele által. Mert nem adta nekünk Isten a félelemnek, hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét. Azért ne szégyeld a mi Urunk bizonyságtételét, se engemet, az ő foglyát; hanem munkálkodjál együtt az evangéliom ügyében az Isten ereje szerint, ki minket megszabadított és hivott az ő szent hivásával, nem a mi cselekedeteinknél fogva, hanem az ő végzete és kegyelme szerint, mely nekünk a Krisztus Jézusban adatott minden idők előtt, most pedig kinyilváníttatott a mi Üdvőzitőnknek, a Jézus Krisztusnak megjelenése által, ki megrontotta ugyan a halált, napfényre hozta pedig az életet és halhatatlanságot az evangéliom által, melynek én lettem hirdetőjévé, apostolává és a pogányoknál tanitójává; mely okért szenvedem is ezeket, de nem szégyenlem; mert tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok, hogy ő hatalmas az én letett kincsemet megtartani ama napra. Tartsd példáúl az üdvös igéket, melyeket tőlem hallottál a hitben és szeretetben a Krisztus Jézusban. A nálad letett jó kincset őrizd meg a Szentlélek által, ki bennünk lakik. Tudod azt, hogy elhajlottak tőlem mindnyájan, kik Ásiában vannak, kik közől való Figellus és Hermogenes. Legyen irgalmassággal az Úr Oneziforus házához; mert gyakorta megvigasztalt engem, és lánczomat nem szégyenlette. Sőt mikor Romába jött, szorgalmasan keresett engem, és föl is talált. Adja az Úr neki, hogy nyerjen irgalmat az Úrtól ama napon. És mely sokat szolgált nekem Efezusban, te legjobban tudod.

Idézi 58