Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Szt. János evangélioma 10

Példabeszéd a jó pásztorról és a béresről. A zsidók kérdik Jézust, vajjon ő-e a Messiás? Jézus igenlőleg felel, és megakarják őt kövezni.

Bizony, bizony mondom nektek: A ki nem az ajtón megyen be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, orzó az és lator. A ki pedig az ajtón megyen be, pásztora a juhoknak. Ennek az ajtónálló ajtót nyit, és a juhok az ő szavára hallgatnak; és tulajdon juhait névszerint híja, és kivezeti azokat. És midőn tulajdon juhait kibocsátja, előttök megyen; és a juhok őt követik, mert ismerik az ő szavát. Idegent pedig nem követnek, hanem futnak tőle; mert nem ismerik az idegenek szavát. E példabeszédet mondá nekik Jézus; ők pedig nem érték, mit szóla nekik. Mondá azért ismét nekik Jézus: Bizony, bizony mondom nektek: Én vagyok a juhok ajtaja. Mindnyájan, a mennyien jöttek, orzók és latrok, és a juhok nem hallgattak rájok. Én vagyok az ajtó. A ki énáltalam megyen be, üdvözűl; és bejár és kijár, és legelőt talál. Az orzó nem jő másért, hanem csak hogy lopjon és öljön és elveszítsen; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővebben legyen. Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja az ő juhaiért. A béres pedig, és a ki nem pásztor, kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyván a juhokat, elfut; és a farkas elragadozza és elszéleszti azokat. A béres azért fut, mert béres, és nincs köze a juhokhoz. Én vagyok a jó pásztor, és ismerem enyéimet, és ismernek engem enyéim; a mint engem az Atya ismer, és én ismerem az Atyát; és életemet adom az én juhaimért. Egyéb juhaim is vannak, melyek nem ez akolból valók; azokat is el kell hoznom, és hallgatni fogják az én szómat, és egy akol leszen s egy pásztor. Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem életemet, hogy ismét fölvegyem. Senki sem veszi el tőlem, hanem én teszem azt le magamtól, és hatalmam vagyon annak letételére, és ismét hatalmam vagyon annak fölvételére. E parancsolatot vettem Atyámtól. Szakadás lőn ismét a zsidók között e beszédek miatt. Sokan pedig közőlük az mondák: Ördöge vagyon, és tébolyog; minek hallgatjátok őt? De mások az mondák: Ezen igék nem ördöngöséi. Vajjon az ördög megnyithatja-e a vakok szemeit? Lőn pedig a templomszentelés ünnepe Jerusalemben, és tél vala. És Jézus a templomban jár vala, Salamon tornáczában. Körűlvevék tehát őt a zsidók, és mondák neki: Meddig tartod függőben lelkünket? ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyilván. Felelé nekik Jézus: Mondom nektek, és nem hiszitek. A cselekedetek, melyeket én teszek Atyám nevében, azok bizonyságot tesznek felőlem; de ti nem hisztek, mert nem vagytok az én juhaim közől. Az én juhaim szavamat hallgatják; és én ismerem őket, és követnek engem. És én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, és senki sem ragadja ki őket kezemből. A mit Atyám nekem adott, nagyobb mindennél, és senki sem ragadhatja ki Atyám kezéből. Én és az Atya egy vagyunk. Köveket vőnek föl erre a zsidók, hogy megkövezzék őt. Jézus pedig mondá nekik: Sok jótettet mutattam nektek Atyámtól, azok közől melyikért akartok engem megkövezni? Felelék neki a zsidók: Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mivel ember-létedre Istennek teszed magadat. Felelé nekik Jézus: Nincs-e megírva törvényetekben: Én mondottam: istenek vagytok? Ha azokat mondotta isteneknek, kikhez az Isten beszéde intéztetett, és az írás föl nem bontathatik: a kit az Atya megszentelt és e világra küldött, mikép mondhatjátok róla, hogy káromló: mivel azt mondottam: Az Isten Fia vagyok? Ha Atyám tetteit nem cselekszem, ne higyetek nekem; ha pedig cselekszem, és ha nekem nem akartok hinni, a tetteknek higyetek, hogy megismerjétek és higyétek, hogy az Atya énbennem vagyon, és én az Atyában. Azon valának tehát, hogy őt megfogják, de ő kiméne kezeikből. És ismét eltávozék a Jordánon túl ama helyre, hol János először keresztel vala, és ott marada. És sokan jövének hozzája és mondák: hogy János ugyan egy csodajelt sem cselekedett, azonban a miket János erről mondott, mind igazak voltak. És sokan hivének őbenne.

Idézi 395