Szt. János evangélioma 14

Jézus lakhelyeket készít nekünk. Ő az út, az igazság és az élet. A ki őt látja, az látja az Atyát. Megadja, a mit nevében kérnek. A szeretet ismertető jele. Szentlelket igér. Intés a parancsok megtartására. A Szentlélek mindenre megtanít. Az Isten békesége. Jézus szeretete és engedelmessége.

Meg ne háborodjék szivetek. Hisztek az Istenben; énbennem is higyetek. Atyám házában sok lakóhely vagyon. Ha különben volna, megmondottam volna nektek; mert elmegyek helyet készíteni nektek. És ha elmegyek, és a helyet elkészítem nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek. És a hova én megyek, tudjátok, az útat is tudjátok. Mondá neki Tamás: Uram! nem tudjuk, hova mégy; mikép tudhatnók az utat? Mondá neki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jő az Atyához, hanem csak énáltalam. Ha engem ismernétek, Atyámat is ösmernétek; de mostantól megismeritek őt, és láttátok őt. Mondá neki Filep: Uram! mutasd meg nekünk az Atyát, és elég nekünk. Mondá neki Jézus: Annyi időtől vagyok veletek, és nem ismertetek meg engem? Filep! a ki engem lát, látja az Atyát is. Hogyan mondod te: Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszitek-e, hogy én az Atyában és az Atya énbennem vagyon? Az igéket, melyeket én nektek mondok, magamtól nem mondom. Az Atya pedig énbennem lakván, ő cselekszi a tetteket is. Nem hiszitek-e, hogy én az Atyában és az Atya énbennem vagyon? Ha különben nem, a cselekedetekért higyetek. Bizony, bizony mondom nektek, a ki énbennem hisz, a mely tetteket én cselekszem, ő is cselekszi majd, és nagyobbakat is fog tenni ezeknél; mert én az Atyához megyek. És akármit kértek az Atyától az én nevemben, megcselekszem azt, hogy az Atya dicsőíttesék a Fiúban. Ha mit kértek tőlem az én nevemben, megcselekszem. Ha engem szerettek, az én parancsaimat tartsátok meg. És én kérem az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, hogy örökké veletek maradjon, az igazság Lelkét, kit e világ nem vehet; mert nem látja és nem ismeri őt. Ti pedig majd megismeritek őt; mert nálatok marad, és bennetek leszen. Nem hagylak árván titeket, eljövök hozzátok. Még egykevéssé, és e világ már nem lát engem. Ti pedig láttok engem, mert én élek, és ti is élni fogtok. Az napon megismeritek, hogy én Atyámban vagyok, ti énbennem és én tibennetek. A ki parancsaimat bírja és azokat megtartja, az az, ki engem szeret. A ki pedig engem szeret, szerettetni fog Atyámtól; és én is szeretem őt, és kijelentem neki magamat. Mondá neki Júdás, nem az iskarioti, Uram! mi dolog ez, hogy te nekünk jelented ki magadat, és nem a világnak? Felelvén Jézus, mondá neki: Ha ki engem szeret, az én beszédemet megtartja, és Atyám is szereti őt, és hozzája megyünk, és lakóhelyet szerzünk nála. A ki engem nem szeret, az én beszédeimet nem tartja meg. És a beszéd, melyet hallottatok, nem enyém, hanem azé, ki engem küldött, az Atyáé. Ezeket szólottam nektek, nálatok lévén. A vigasztaló Szentlélek pedig, kit az Atya az én nevemben küld, az titeket megtanít mindenre, és eszetekbe juttat mindent, a miket nektek mondottam. Békeséget hagyok nektek, az én békeségemet adom nektek; nem mint a világ adja, adom én nektek. Ne háborodjék meg a ti szívetek, és ne féljen. Hallottátok, hogy én mondottam nektek: Elmegyek és eljövök hozzátok; ha engem szeretnétek, örűlnétek azon, hogy az Atyához megyek; mert az Atya nagyobb nálamnál. És most megmondottam nektek, mielőtt megtörténnék, hogy midőn meglesz, higyétek. Immár nem sokat szólok veletek; mert eljő e világ fejedelme; de én bennem semmije sincsen: hanem hogy megismerje a világ, hogy szeretem az Atyát, és a mint parancsot adott nekem az Atya, úgy cselekszem. Keljetek föl, menjünk el innét.

Idézi 357