Szt. János evangélioma 17

Jézus ünnepélyes imádsága önmagáért, az ő tanítványiért és minden jövendő hiveiért.

Ezeket szólá Jézus; és az égre emelvén szemeit, mondá: Atyám! eljött az óra, dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsőítsen téged; a mint hatalmat adtál neki minden test fölött, hogy mindennek, a kit neki adtál, örök életet adjon. Ez pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, egyedűl igaz Istent, és a kit küldöttél, Jézus Krisztust. Én téged dicsőítettelek a földön; a munkát elvégeztem, melyet rám bíztál, hogy megcselekedjem. És most dicsőíts meg engem, te Atyám, tenmagadnál azon dicsőséggel, melyet bírtam tenálad, mielőtt e világ lett. Kijelentettem a te nevedet az embereknek, kiket nekem adtál e világból. Tieid voltak, és nekem adtad őket; és a te beszédedet megtartották. Most megismerték, hogy minden, a mit nekem adtál, tetőled vagyon. Mert az igéket, melyeket nekem adtál, közlöttem velök; és ők elfogadták, és igazán megismerték, hogy tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldöttél engemet. Én őérettök könyörgök. Nem e világért könyörgök, hanem azokért, kiket nekem adtál; mert ők tieid. Az enyéim mind tieid, és a tieid enyéim; és én megdicsőíttettem bennök. Én már nem vagyok e világon, de ők e világon vannak, és én tehozzád megyek. Szent Atyám! tartsd meg őket a te nevedben, kiket nekem adtál, hogy egygyé legyenek, mint mi vagyunk. Míg velök voltam, én tartottam meg őket a te nevedben. A kiket nekem adtál, megőriztem; és senki sem veszett el közőlük, hanem csak a kárhozat fia, hogy az írás beteljesedjék. Most pedig hozzád megyek, és ezeket mondom e világon, hogy az én örömem teljes legyen bennök. Én a te igédet közlöttem velök, és a világ gyűlöli őket, mert nem e világból valók, a mint én sem vagyok e világból. Nem kérem, hogy vedd el őket e világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Ők nem e világból valók, a mint én sem vagyok e világból. Szenteld meg őket az igazságban. A te beszéded igazság. A mint te küldöttél engem e világra, úgy küldöm én is őket e világra. És én őérettök fölszentelem magamat, hogy ők is fölszentelve legyenek az igazságban. Nem csak őérettök könyörgök pedig, hanem azokért is, kik az ő igéjök által hinni fognak bennem, hogy mindnyájan egygyé legyenek, a mint te, Atyám, énbennem, és én tebenned, úgy ők is mibennünk egygyé legyenek, s így elhigye a világ, hogy te küldöttél engemet. Én a dicsőséget is, melyet nekem adtál, közlöttem velök, hogy egygyé legyenek, mint mi is egy vagyunk. Én őbennök, és te énbennem; hogy tökéletesen egygyé legyenek, és megismerje a világ, hogy te küldöttél engem, és szeretted őket, a mint engem is szerettél. Atyám! a kiket nekem adtál, azt akarom, hogy a hol én vagyok, ők is velem legyenek, hogy lássák az én dicsőségemet, melyet nekem adtál, mert szerettél engem a világ alkotása előtt. Igazságos Atyám! e világ téged nem ismert meg; én pedig ismertelek téged, ezek is megismerték, hogy te küldöttél engem. És én megismertettem velök a te nevedet, s meg is ismertetem, hogy a szeretet, melylyel engem szerettél, bennök legyen, és én őbennök.

Idézi 483