Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Szt. János evangélioma 7

Jézus atyjafiainak hitetlensége. A sátoros ünnepen tanít Jerusalemben. El akarják őt fogni. Hirdeti az Szentlélek kiáradását. Ismét elfogására törekszenek, de hiában. Nikodémus Jézus védelmére kel, de őt is megtámadják.

Ezek után pedig Jézus Galileában jára, mert nem akart Judeában járni, mivel a zsidók halálra keresték őt. Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep. Mondák pedig neki atyjafiai: Távozzál innét, és menj Judeába, hogy tanítványaid is lássák cselekedeteidet, melyeket mívelsz. Mert senki sem cselekszik semmit rejtekben, ki maga nyilvános akar lenni. Ha ezeket cselekszed, jelentsd ki magadat a világnak. Mert még atyjafiai sem hittek őbenne. Mondá azért nekik Jézus: Az én időm még nem jött el; a ti időtők pedig mindenkor jelen vagyon. Nem gyűlölhet titeket a világ, engemet pedig gyűlöl; mert én bizonyságot teszek felőle, hogy az ő cselekedetei gonoszak. Ti menjetek föl ez ünnepre, én még nem megyek föl ez ünnepre, mert az én időm még nem telt be. Ezeket mondván nekik, Galileában maradt. A mint pedig fölmentek atyjafiai, ő is fölméne az ünnepre, nem nyilván, hanem mintegy titkon. A zsidók tehát keresik vala őt az ünnepen, és kérdezék: Hol vagyon amaz? És sok beszéd vala a népsereg között felőle. Mert némelyek azt mondták, hogy jó. Mások pedig azt mondták: Nem, hanem ámítja a népséget. Mindazáltal nyilván senki sem szóla felőle a zsidóktól való félelem miatt. Midőn pedig az ünnep félig elmúlt, fölméne Jézus a templomba, és tanít vala. És csodálkozának a zsidók, mondván: Miképen tud ez irást, holott nem tanúlta? Felelé nekik Jézus, és mondá: Az én tanítmányom nem enyém, hanem azé, ki engem küldött. A ki annak akaratját akarja cselekedni, megismeri tanítmányomról, vajjon Istentől van-e az, vagy én magamtól szólok? A ki önmagától szól, az tulajdon dicsőségét keresi; a ki pedig annak dicsőségét keresi, ki őt küldötte, az igazmondó, és hamisság nincs benne. Nem adott-e Mózes törvényt nektek? és közőletek senki sem tartja meg a törvényt. Miért kívántok engem megölni? Felelé a sereg és mondá: Ördögöd vagyon, ki kíván tégedet megölni? Felelvén Jézus, mondá nekik: Egy tettet cselekedtem, és mindnyájan csodáljátok. Azért adta Mózes nektek a körűlmetélést (nem mivel Mózestől való, hanem az atyáktól), és szombaton körűlmetélitek az embert. Ha a körűlmetélést fölveszi az ember szombaton, és nem bontatik föl Mózes törvénye: miért boszankodtok rám, hogy az egész embert meggyógyítottam szombaton? Ne itéljetek külszín szerint, hanem igaz itéletet itéljetek. Mondák tehát némelyek Jerusalemből: Nem ez-e az, kit meg akarnak ölni? És íme nyilván beszél, és semmit sem szólanak neki. Vajjon igazán megismerték-e a fejedelmek, hogy ez a Krisztus, De ezt tudjuk, honnét való; a Krisztust pedig, mikor eljő, senki sem tudja, honnét való. Jézus tehát kiálta a templomban, tanítván és mondván: Ismertek is engem, tudjátok is, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, hanem van igazmondó, ki engem küldött, kit ti nem ismertek. Én ismerem őt; mert tőle vagyok, és ő küldött engem. Azon voltak tehát, hogy őt megfogják, de senki sem veté rá kezeit, mert még nem jött el az ő órája. A seregből pedig sokan hivének benne, és mondák: A Krisztus mikor eljő, vajjon több csodajelt fog-e tenni, mint ez teszen? Hallák a farizeusok, hogy a sereg ezeket suttogja felőle; azért a fejedelmek és farizeusok poroszlókat küldének, hogy megfogják őt. Mondá tehát nekik Jézus: Még egy kevés ideig veletek vagyok; azután ahhoz megyek, ki engem küldött. Keresni fogtok engem, de nem találtok; és a hol én vagyok, ti oda nem jöhettek. Mondák azért a zsidók egymás között: Hová fog ez menni, hogy meg nem találjuk őt? vajjon a szertelevő pogányokhoz menend-e, és a pogányokat tanítandja-e? Micsoda beszéd ez, melyet mondott: Keresni fogtok engem, de nem találtok; és a hol én vagyok, ti oda nem jöhettek? Az ünnep utolsó nagy napján pedig megálla Jézus, és kiálta, mondván: Ha ki szomjúhozik, jőjön énhozzám, és igyék. A ki hisz énbennem, mint az írás mondja, élővíz patakjai folynak majd őbelőle. Ezt pedig a Lélekről mondotta, melyet veendők valának az őbenne hivők, mert még nem adatott vala a Szentlélek, mivel Jézus még nem dicsőíttetett meg. Azon seregből tehát, midőn hallották az ő beszédeit, mondák: Ez bizonynyal a próféta. Egyebek mondák: Ez a Krisztus. Némelyek pedig mondák: Vajjon Galileából jön-e a Krisztus? Nem azt mondja-e az irás: hogy Dávid ivadékából és Betlehem helységből, honnan Dávid vala, jön a Krisztus? Szakadás lőn tehát a seregben őmiatta. Némelyek pedig közőlük meg akarák őt fogni; de senki sem veté rá kezeit. Eljövének tehát a poroszlók a papifejedelmekhez és farizeusokhoz; és ezek mondák nekik: Miért nem hoztátok el őt? Felelének a poroszlók: Soha ember így nem szólott, mint ez az ember. Mondák azért nekik a farizeusok: Talán ti is el vagytok ámítva? Vajjon a fejedelmek vagy a farizeusok közől hitt-e valaki őbenne? De ez a népsereg, mely nem tudja a törvényt, átkozott. Mondá nekik Nikodémus, az, ki éjjel jött hozzája, ki egyik vala közőlük: Vajjon a mi törvényünk elitéli-e az embert, mielőtt nem hallja tőle és nem érti meg, mit cselekedett? Felelének és mondák neki: Vajjon te is galileai vagy-e? Vizsgáld az írásokat, és lásd, hogy Galileából próféta nem támad. És visszatérének kiki az ő házába.

Idézi 116