Jób könyve 20

1 Felelvén pedig a naamati Szófár, mondá: 2 Ezért különféle gondolataim jőnek egymás után, és elmém sokfelé ragadtatik. 3 A tanítást, melylyel engem dorgálsz, meghallom; és értelmem lelke megfelel nekem. 4 Azt tudom kezdettől, mióta ember helyeztetett a földre, 5 hogy az istentelenek dicsősége rövid, és a képmutató öröme egy szempillantásnyi. 6 Ha égig hat is kevélysége, és feje felhőket ér, 7 végre mint a ganéj elvesz, és a kik látták, mondani fogják: Hol vagyon? 8 Mint az elröpülő álom, nem fog megtaláltatni, elmúlik, mint az éjjeli látomás. 9 A szem, mely őt látta, nem fogja látni, és többé nem nézi őt helye. 10 Fiai elnyomatnak a szükségtől, és kezei visszaadják neki fájdalmát. 11 Csontjai megtelnek ifjúsága vétkeivel, és vele a porban fognak aludni. 12 Mert édes lévén szájában a gonoszság, nyelve alá rejti azt. 13 Kedvez annak, és el nem hagyja azt, és eltitkolja torkában. 14 Kenyere belűl gyomrában áspisok epéjévé változik. 15 A gazdagságokat, melyeket elnyelt, kihányja, és az ő hasából azokat Isten kivonja. 16 Áspisok fejét szopja, és megöli őt a vipera nyelve. 17 (Ne lássa a folyóviz csermelyeit, a méz és vaj patakjait.) 18 Bűnhödni fog mindenért, a miket cselekedett, de még sem emésztetik meg; az ő találmányai sokasága szerint fog szenvedni. 19 Mert megrontván, kifosztotta a szegényeket, elfoglalta a házat, melyet nem épített; 20 és nem elégedett meg hasa; és mikor meg van, a mit kivánt, nem birhatja. 21 Nem volt maradék az ő étkéből, és azért semmi sem marad meg javaiból. 22 Midőn jóllakik, szorongattatni és izzadni fog, és minden fájdalom rárohan. 23 Vajha betelnék hasa, hogy rábocsássa az ő búsulása haragját, és hadát hullassa rá! 24 Fut a vasfegyver elől, és a réz-íjba rohan. 25 Ki van vonva az, és hüvelyéből kijött és elkeseredve villog; elmennek, és ráütnek a rettenetesek. 26 Minden sötétség el van rejtve titkos helyein; megemészti őt a tűz, mely nem gyujtatik; ki hajlékában hagyatik, nyomorgattatni fog. 27 Az egek kinyilvánítják gonoszságát, és a föld ellene támad. 28 Nyitva lesz az ő házának gyökere s kiszaggattatik az Isten haragjának napján. 29 Ez az istentelen ember része az Istentől, és beszédeinek öröksége az Úrtól.