Jób könyve 23
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
Jób Isten igaz biróiszéke által kivánja ártatlanságát elismertetni, de mégis fél az ő itéleteitől.
1 Felelvén pedig Jób, mondá: 2 Most is keserűség az én beszédem, és rajtam a csapás keze nehezebb fohászomnál. 3 Ki adja azt nekem, hogy megismerjem és föltaláljam őt, és az ő királyiszékéhez jussak? 4 Eléje tenném ügyemet, és számat megtölteném ellenvetésekkel; 5 hogy tudjam az igéket, melyeket nekem felel, és értsem, mit szól nekem. 6 Nem akarom, hogy sok erővel vetekedjék velem, sem hogy az ő nagyvoltának terhével nyomjon engem. 7 Hanem adja elő az igazságot ellenem, és jusson győzelemre az én itéletem. 8 Ha napkeletre megyek, ő nem mutatkozik; ha napnyugatra, nem veszem észre őt; 9 ha balra, mit míveljek? nem érem el őt; ha jobbra fordúlok, nem látom meg őt. 10 Ő pedig tudja az én utamat, és megpróbált engem, mint az aranyat, mely átmegyen a tüzön. 11 Az ő nyomdokait követte lábam, útját megőríztem, és nem tértem el arról. 12 Az ő ajkainak parancsaitól nem távoztam el, és keblembe rejtettem szája igéit. 13 De ő egyedűlvaló, és senki sem fordíthatja el az ő gondolatát, és a mit lelke akart, azt cselekedte. 14 Mikor teljesíti rajtam akaratját, még sok ilyen van készen nála; 15 és azért háborodtam meg az ő orczájától, s ha rá gondolok, félelem aggaszt. 16 Az Isten meglágyította szivemet, és a Mindenható megháborított engem, 17 mert nem vesztem el a következő sötétség miatt, orczámat sem borította el a homály.