Jób könyve 33
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
Eliu Jób beszédéből igyekszik megmutatni, hogy igaztalan, és tanítja, hogy az embert Isten oktatja, bünteti, s a megtérőnek megkegyelmez.
1 Halljad tehát, Jób, az én beszédemet és minden szavamra figyelmezz. 2 Ime fölnyitottam számat, szóljon nyelvem torkomban. 3 Az én beszédeim egyenes szívből jőnek, és ajkaim tiszta itéletet mondanak. 4 Az Isten Lelke alkotott engem, és a Mindenható lehelete elevenített meg engem. 5 Ha lehet, felelj meg nekem, és állj szembe velem. 6 Ime engem is, valamint téged, az Isten teremtett, s én is ugyanazon agyagból alakíttattam. 7 Mindazáltal az én csodám meg ne rettentsen téged, és ékesszólásom ne legyen terhedre. 8 Mondottad tehát füleimbe, és a te igéid szózatát hallottam: 9 Tiszta vagyok én és bűntetlen, hiba nélkül és nincs gonoszság bennem. 10 Mivel panaszokat talált ellenem, azért tart engem ellenségének. 11 Békóba tette lábaimat, minden ösvényemet őrzötte. 12 Ez tehát az, miben nincs igazad. Megfelelek neked, hogy az Isten nagyobb az embernél. 13 Ellene vetekedel-e, hogy nem felelt neked minden igédre? 14 Egyszer szól az Isten, és másodszor ugyanazt nem hozza elő. 15 Álom által, éjjeli látomásban, mikor álom száll az emberekre, és alusznak az ágyon: 16 akkor fölnyitja az emberek füleit, és oktatván őket, fegyelemre tanítja, 17 hogy az embert elfordítsa azoktól, miket cselekszik, és megszabadítsa őt a kevélységtől; 18 megmentvén lelkét a romlástól, és életét, hogy fegyverre ne jusson. 19 Meg is feddi fájdalommal az ágyban, és minden csontját megfonnyasztja. 20 Utálatossá lesz neki életében a kenyér, és lelkének az étel, mely az előtt kivánatos volt. 21 Elszárad húsa, és csontjai, melyek be voltak födve, megmezítelenűlnek. 22 Az ő lelke rothadáshoz közelgetett, és élete halálos betegséghez. 23 Ha lesz érette szóló angyal, ezer közől egy, hogy hirdesse az embernek igazságát, 24 könyörűl rajta, és mondani fogja: Szabadítsd meg őt, hogy ne menjen alá romlásra; találtam, a miért neki megkegyelmezzek. 25 Megemésztetett húsa a kínok miatt, térjen vissza ifjúsága napjaira. 26 Könyörögni fog Istennek, és kegyelmes lesz neki; és örömmel látja az ő orczáját, és az embernek visszaadja igazságát. 27 Körűltekint az emberek közt, és azt fogja mondani: Bűnt tettem, és bizonyára vétkeztem, és nem bűnhödtem, mint méltó voltam. 28 Megszabadította lelkét, hogy ne menjen veszedelemre, hanem élvén, világosságot lásson. 29 Ime mindezeket cselekszi az Isten három ízben mindenikkel, 30 hogy visszahozza lelköket a romlásból, és az élők világosságával megvilágosítsa. 31 Figyelmezz, Jób! és hallj engem; és hallgass, midőn én szólok. 32 Ha pedig vagyon mit szólanod, felelj meg nekem, szólj; mert azt akarom, hogy igaznak láttassál. 33 De hogyha nincs, figyelj rám; hallgass, és bölcseségre tanítlak téged.
Idézi 11
- v. 14 Summa (EN)(III 45.4)
- v. 15 Summa (EN)(I-II 113.3
II-II 33.7 II-II 95.6 II-II 154.5) - v. 16 Summa (EN)(I-II 113.3
II-II 95.6 II-II 154.5) - v. 17 Summa (EN)(II-II 162.2)
- v. 23 CCC(¶336)
- v. 24 CCC(¶336)