Jób könyve 39

Isten megmutatja további mindenhatósága csodáit, és feddi Jóbot, hogy vele pörbe akart szállani, Jób elismeri vakmerőségét.

Tudod-e a vadkecskék ellése idejét, vagy az ellő szarvasokra figyeltél-e? Megszámláltad-e vemhességök hónapjait, és tudtad-e ellésök idejét? Meggörbűlnek az ellésre, és ordítanak. Fiaik elválnak, és mennek legelőre; kimennek, és nem térnek vissza hozzájok. Ki bocsátotta szabadon a vadszamárt és köteleit ki oldotta el, melynek házat adtam a pusztában, és tanyáúl a sivatagot? Megveti a város sokaságát, a hajtó kiáltását nem hallja. Elnézi legelője hegyeit, és minden zöldellőt megkeres. Vajjon a szarvorrú akar-e neked szolgálni, vagy megmarad-e jászolyodnál? Megkötöd-e gyeplőddel e szarvorrút szántásra? vagy fogja-e tördelni a völgyek göröngyeit utánad? Lesz-e bizalmad az ő nagy erejében, és ráhagyod-e munkáidat? Bízol-e benne, hogy magodat megadja és szérűdbe gyüjti? A strucz tolla hasonló a gém és az ölyv tollaihoz. Midőn a földön hagyja tojásait, talán a porban te melegíted azokat? Felejti, hogy a láb eltapodja vagy a mezei vad összetiporja azokat. Oly kemény fiaihoz, mintha nem övéi volnának, hiába fáradt, semmi félelemtől nem kényszerítetvén. Mert Isten megfosztotta őt bölcseségtől, és nem adott neki értelmet. Idején fölemeli magasan szárnyait, s kineveti a lovat és a rajtaülőt. Adsz-e a lónak erőt, vagy körülveszed-e torkát nyerítéssel? Felszökteted-e azt, mint a sáskákat? az ő büszke hortyogása mily rettentő. A földet kapálja körmével, merészen ugrál, eléjök megy a fegyvereseknek. Megveti a félelmet, és nem hátrál a kard előtt. Rajta zörög a tegez, és villog a dárda és paizs. Prüsszögve és tombolva száguld a földön, és nem marad veszteg, ha megriad a harsona. Midőn hallja a kürtöt, azt mondja: Hah! távolról megérzi a harczot, a vezérek intését és a seregek ujjongását. Vajjon a te bölcseséged által tollasúl-e meg az ölyv, kiterjesztvén délre szárnyait? A te parancsodra emelkedik-e föl a sas, és rakja fészkét magas helyeken? Sziklákon lakik és meredek kőszálakon mulatoz, és a hozzáférhetlen kőszirteken. Onnan kémleli az étket, és szemei messze látnak. Fiai vért színak; és a hol hulla van, mindjárt megjelen.

Idézi 3