Józsue könyve 10

1 Mikor ezeket meghallotta Adonizedek, a jerusalemi király tudniillik, hogy Józue bevette Háit és azt földúlta, (mert a mint cselekedett vala Jerikóval és annak királyával, úgy cselekvék Háival, s annak királyával), és hogy a gábaoniták Izraelhez pártoltak, és szövetségesei lettek, 2 igen megfélemlék; mert nagy város vala Gábaon, egyike a királyi városoknak, és nagyobb Hái városánál, és minden hadakozói igen erősek valának. 3 Elkülde tehát Adonizedek, a jerusalemi király, Ohamhoz, a hebroni királyhoz, és Fárámhoz, a jerimoti királyhoz, Jáfiához is, a lákiszi királyhoz, és Dabirhoz, az egloni királyhoz, mondván: 4 Jőjetek föl hozzám, és hozzatok segítséget, hogy vegyük be Gábaont, mert Józuéhoz pártolt és Izrael fiaihoz. 5 Egybegyűlvén tehát, fölméne az amorreusok öt királya: a jerusalemi király, a hebroni király, a jerimoti király, a lákiszi király, az egloni király, hadaikkal együtt, és táborba szállának Gábaon körűl, víván azt. 6 A megszállott Gábaon városa lakói pedig Józuéhoz küldének, ki akkor táborban vala Galgalánál, és mondák neki: Meg ne vond kezeidet szolgáid segítésétől; jőj fel hamar, és szabadíts meg minket, és hozz segítséget; mert egybegyűltek ellenünk az amorreusok minden királyai, kik a hegységen laknak. 7 És fölméne Józue Galgalából, és vele a hadakozók egész serege, a legerősebb férfiak. 8 És mondá az Úr Józuénak: Ne félj tőlök, mert kezeidbe adtam őket; senki sem állhat közőlük ellened. 9 Rájok rohana tehát Józue hirtelen, egész éjjel menvén Galgalából. 10 És megzavará őket az Úr Izrael színe előtt; és megveré nagy csapással Gábaonban, és a Bethoron magasának útján kergeté őket, és vágá Azekáig és Macedáig.

11 És midőn Izrael előtt szaladtak, és Bethoron lejtőjén valának, az Úr nagy köveket bocsáta rájok az égből Azekáig; és sokkal többen halának meg a kőeső kövei által, mintsem a kiket fegyverrel öltek, meg Izrael fiai. 12 Akkor szóla Józue az Úrnak az napon, melyen kezébe adá az amorreust Izrael fiainak színe előtt, és mondá előttök: Nap! Gabaon felé meg ne mozdúlj, és hold! az Ajalon völgy felé.

13 „És megállának a nap és hold, míg a nép boszút állott ellenségein.“ Nincs-e ez megírva az igazak könyvében? „Megálla tehát a nap az ég közepén, és nem siete leszállani egész napig. 14 Nem volt oly hosszú nap sem azelőtt sem azután, engedvén az Úr egy ember szavának, és hadakozván Izraelért.“ 15 És visszatére Józue egész Izraellel a galgalai táborba; 16 mert elszaladt vala az öt király, és elrejtezének Maceda város barlangjában. 17 És megizenék Józuénak, hogy megtaláltatott az elrejtezett öt király Maceda város barlangjában. 18 S ő parancsola társainak, és mondá: Hengerítsetek nagy köveket a barlang szájára, és rendeljetek serény legényeket, kik a berekesztetteket őrizzék; 19 ti pedig meg ne álljatok, hanem kergessétek az ellenséget, és a szaladók legutolsóit vágton vágjátok, és ne hagyjátok őket bemenni városaik erősségeibe, kiket a ti Uratok Istenetek kezetekbe adott. 20 Megvervén tehát az ellenségeket nagy csapással, és csaknem egész fogytig elemésztvén, azok, kik Izrael elől elszaladhattak, erős városokba mentek. 21 És visszatére az egész sereg Józuéhoz Macedába, hol akkor a tábor vala, egészséggel és teljes számmal; és senki sem mere mocczanni Izrael fiai ellen. 22 És parancsolá Józue, mondván: Nyissátok föl a barlang torkát, és vezessétek hozzám az ör királyt, kik abban lappanganak. 23 És úgy cselekvének a szolgák, a mint nekik parancsolva volt, és kivezeték hozzá az öt királyt a barlangból, a jerusalemi királyt, a hebroni királyt, a jerimóti királyt, a lákiszi királyt, az egloni királyt. 24 És mikor kivitettek hozzá, eléhívá Izrael minden férfiait, és mondá a had fejedelmeinek, kik vele valának: Eredjetek és tegyétek lábaitokat e királyok nyakaira. Kik midőn elmentek, és az alájok vetettek nyakát lábaikkal tapodták, 25 ismét mondá nekik: Ne féljetek, és ne rettegjetek, legyetek erősek és bátrak; mert így cselekszik az Úr minden ellenségtekkel, a kik ellen hadakoztok. 26 És megveré Józue és megölé őket, és fölakasztatá öt fára, és fölakasztva voltak estig. 27 És mikor a nap lenyugodott, megparancsolá társainak, hogy vegyék le őket az akasztófáról. Kik a levetteket ama barlangba veték, melyben lappangottak, és annak torkára nagy köveket tőnek, melyek fenmaradtak mindez ideig. 28 Ugyanaz napon Macedát is bevevé Józue, és megveré azt fegyver élével, és megölé annak királyát és minden lakóit, legkisebb maradékot sem hagyván abban. És úgy cselekvék a macedai királylyal, a mint cselekedett vala a jerikói királylyal. 29 Átméne pedig egész Izraellel Macedából Lebnába, és hadakozék az ellen; 30 és azt királyostul Izrael kezébe adá az Úr, és megverék a várost fegyver élével és minden lakóit, s nem hagyának abban semmi maradékot. És úgy cselekvének a lebnai királylyal, a mint cselekedtek vala a jerikói királylyal. 31 Lebnából átméne Lákiszba egész Izraellel, és a hadsereget körűl elrendezvén, vívá azt. 32 És az Úr Lákiszt kezébe adá Izraelnek, s ez megvevé azt másodnap, és megveré fegyver élével, és minden lelket, mely abban vala, a mint cselekedett volt Lebnával. 33 Az időben fölméne Hóram, a gázeri király, hogy segítse Lákiszt; és Józue megveré őt fogytig minden népével együtt. 34 És átméne Lákiszból Eglonba, és körűlvevé, 35 és meggyőzé azt azon nap; és megveré fegyver élével mind a lelkeket, melyek abban valának, mindazok szerint, a miket Lákiszban cselekedett vala. 36 És fölméne egész Izraellel Eglonból Hebronba, és hadakozik az ellen. 37 bevevé azt, és megveré fegyver élével annak királyát is, és azon tartomány minden városait és mind a lelkeket, melyek abban laktak; nem hagya abban semmi maradékot; a mint cselekedett vala Eglonnal, úgy cselekvék Hebronnal is, mindent, a mit abban talált, elpusztítván fegyver élével. 38 Onnét visszatérvén Dábirba, 39 bevevé azt és elpusztitá; annak királyát is, és mind a körötte fekvő városokat megveré fegyver élével; nem hagya abban semmi maradékot; a mint cselekedett vala Hebronnal és Lebnával és azok királyaival; úgy cselekvék Dábirral és annak királyával. 40 Elfoglalá tehát Józue mind a hegyes és déli tartományt és lapályt és Aszedótot, annak királyaival; nem hagya abban semmi maradékot, hanem mindent, a mi csak lehelhet vala, megöle, a mint neki Izrael Ura Istene parancsolta vala, 41 Kádeszbarnétől Gázáig. Gósen egész földét Gábaonig, 42 és mind a királyokat és azok tartományait ez egy útjában foglalá el, és elpusztitá; mert Izrael Ura Istene hadakozék érette. 43 És visszatére egész Izraellel együtt a tábor helyére Galgalába.