Józsue könyve 24

1 És egybegyüjté Józue Izrael minden nemzetségét Szikemben, és szólítá a véneket és fejedelmeket, a birákat és tanítókat, és megállának az Úr előtt; 2 és így szóla a népnek: Ezeket mondja Izrael Ura Istene: A folyóvizen túl laktak eleintén atyáitok, Ábrahám atyja, Táre és Nákor, és idegen isteneknek szolgáltak. 3 De kivivém atyátokat, Ábrahámot Mezopotámia határaiból, és Kanaán földére hozám őt, és megsokasítám ivadékát, 4 és adám neki Izsákot; ennek ismét Jákobot és Esaut adám. Kik közől Esaunak birtokúl adám Szeir hegyét; Jákob pedig és fiai lemenének Egyiptomba. 5 És elküldém Mózest és Áront, és megverém Egyiptomot sok jelekkel és csodákkal. 6 És kihozálak titeket és atyáitokat Egyiptomból, és a tengerhez jövétek; és az egyiptomiak kergeték atyáitokat szekerekkel és lovasokkal a vörös tengerig. 7 Izrael fiai pedig az Úrhoz kiáltának, ki sötétséget vete közétek és az egyiptomiak közé, és rájok hozá a tengert, és elborítá őket. Látták szemeitek mind, a miket Egyiptomban cselekedtem; és a pusztában sok ideig laktatok. 8 És bevivélek titeket az amorreus földére, ki a Jordánon túl lakik vala. És midőn ellenetek hadakoztak, kezetekbe adám őket, és elfoglalátok azok földét, és megölétek őket. 9 Fölkele pedig Széfor fia, Bálák, a moábi király, és hadakozék Izrael ellen; és elkülde, és hívá Beor fiát, Balaámot, hogy titeket megátkozzon; 10 és én nem akarám őt meghallgatni, hanem a helyett megáldálak titeket általa, és megszabadítálak az ő kezéből. 11 És átjövétek a Jordánon, és Jerikóhoz jutátok. És ellenetek hadakozának azon város férfiai, az amorreusok és ferezeusok, a kananeusok és heteusok, a gergezeusok és heveusok és jebeuzeusok, és kezetekbe adám őket; 12 és darázsokat bocsáték előttetek, és kivetém őket helyeikből, az amorreusok két királyát, nem a te kardoddal, sem kézijaddal. 13 És nektek földet adék, melyet nem munkáltatok, és városokat, melyeket nem építettetek, hogy azokban lakjatok; szőlőket, és olajfákat, melyeket nem ültettetek. 14 Most tehát féljétek az Urat, és szolgáljatok neki tökéletes és igaz szivből; és hányjátok el az isteneket, kiknek atyáitok szolgáltak Mezopotámiában és Egyiptomban, és szolgáljatok az Úrnak. 15 Ha pedig rosznak látszik előttetek, hogy az Úrnak szolgáljatok, választás engedtetik nektek: válaszszatok ma, a mint tetszik, kinek kelljen inkább szolgálnotok, az isteneknek-e, kiknek atyáitok szolgáltak Mezopotámiában, vagy az amorreusok isteneinek, kiknek földén laktok? – de én és az én házam az Úrnak szolgálunk. 16 És felelé a nép, és mondá: Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat, és idegen isteneknek szolgáljunk. 17 A mi Urunk Istenünk maga hozott ki minket és atyáinkat Egyiptom földéről, a szolgaság házából; és szemünk láttára fölötte nagy jeleket cselekedett, és megőrzött minket mindazon úton, melyen jártunk, és minden népek között, melyeken átmentünk, 18 és elűzött minden népeket, az amorreusokat, azon föld lakóit, melyre mi bementünk. Azért az Úrnak szolgálunk, mert ő a mi Istenünk. 19 És mondá Józue a népnek: Nem szolgálhattok az Úrnak; mert az Isten szent és erős boszuálló, és meg nem engedi bűneiteket és vétkeiteket. 20 Ha az Urat elhagyjátok, és idegen isteneknek szolgáltok, elfordúl, és megsanyargat titeket és elveszt, miután jót tett veletek. 21 És mondá a nép Józuénak: Nem lesz úgy, a mint szólasz, hanem az Úrnak szolgálunk. 22 És Józue mondá a népnek: Tanúim ti vagytok, hogy magatok választottátok az Urat magatoknak, hogy neki szolgáljatok. És felelék: Tanúid! 23 Most tehát, úgymond, hányjátok ki közőletek az idegen isteneket, és hajtsátok sziveteket Izrael Urához Istenéhez. 24 És mondá a nép Józuénak: A mi Urunk- Istenünknek szolgálunk, és engedelmesek leszünk parancsainak. 25 Szövetséget kötött tehát Józue azon nap, és a népnek eléadá a parancsokat és itéleteket Szikemben. 26 És beírá mind ez igéket az Úr törvénykönyvébe, és egy igen nagy követ vőn, és azon cserfa alá tevé, mely az Úr szent helyén vala. 27 És mondá az egész népnek: Ime ezen kő bizonyságúl lesz nektek, hogy hallotta az Úrnak minden igéit, melyeket szólott nektek; nehogy azután szándékozzatok azt tagadni, és Uratok- Isteneteknek hazudni. 28 És elbocsátá a népet, mindenikét örökségébe. 29 És ezekután meghala Nun fia, Józue, az Úr szolgája száztíz esztendős korában; 30 és eltemeték őt öröksége határában Tamnat-száréban, mely Efraim hegyén fekszik Gaasz hegyének éjszaki részén. 31 És Izrael az Úrnak szolgála Józue és a vének minden napjaiban, kik sok ideig éltek Józue után, és kik az Úr minden cselekedeteit tudták, melyeket Izraelben tett vala. 32 József tetemeit is, melyeket Izrael fiai kihoztak vala Egyiptomból, eltemeték Szikemben, ama mező részében, melyet Jákob, Hémornak, Szikem atyjának fiaitól vett vala száz bárányon; és az József fiainak öröksége lőn. 33 Meghala Áron fia, Eleazar is, és eltemeték őt Gábaátban, Efraim hegyén, mely az ő fiának, Fineesznek adatott vala.