Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Izaiás jövendölése 16

Folytatás.

Küldd el, Uram, a bárányt, a föld urát a puszta kősziklájából Sion leánya hegyére. Mert leszen: hogy mint a tévedező madár, és mint a fészekből kirezzentett madárfiak, úgy lesznek Moáb leányai az Arnon átkelésénél. Tarts tanácsot, hivj össze gyülekezetet, terjeszd ki délben éjhez hasonló árnyékodat; rejtsd el a futókat, és a bujdosókat el ne árúld. Lakjanak nálad az én földönfutóim; Moáb! légy azok rejtekhelye a pusztító ellen; mert vége a pornak, megszűnt a nyomorúlt, elenyészett, ki a földet eltiporta; megerősíttetik irgalmasságban a királyi szék, és azon ül ő igazsággal Dávid hajlékában, itélvén és itéletet keresvén, és hamar megfizetvén igazság szerint. De hallottuk Moáb kevélységét, hogy igen kevély; az ő kevélysége és felfuvalkodása és boszankodása nagyobb erősségénél. Azért Moáb Moábra ordít, mindnyájan ordítanak; azoknak, kik az égetett téglafalakon örvendenek, beszéljétek el az ő csapásait. Mert Hezebon tájai elpusztúltak, és Szabama szőllőjét kivágták a nemzetek urai; annak vesszői elérnek Jázerig, bujdosnak a pusztában; annak szőllővesszői elhagyattak, átvándorolnak a tengeren. Ezért Jázer sírásával síratom Szabama szőllőjét; megrészegítlek téged, Hezebon és Eleále, könyhullatásommal, mert szüretedre és aratásodra az elnyomók szava rohant. És elvétetik a vigaság és örvendezés Kármélból, és a szőllőkben senki nem vigad s nem énekel; a bort sajtóba nem tapossa, ki taposni szokta vala, a taposók szavát elnémítottam. Ezért zeng az én belsőm Moábért, mint a czitera, és belrészem az égetett téglafalért. És azután ki fog tűnni, mit cselekszik Moáb az ő magas helyein; bemegyen az ő szentélyébe, hogy könyörögjön, de nem fog használni. Ez az ige, melyet az Úr régen szólott Moábnak; s most is szól az Úr, mondván: Három esztendő, mint a béres esztendei alatt, elvétetik Moáb dicsősége minden sok népe mellett, és a mi megmarad, kicsiny, csekély és nem sok lesz.

Idézi 4