Izaiás jövendölése 34

1 Járúljatok ide, nemzetek! és halljátok, népek! figyelmezzetek; hallja meg a föld és annak teljessége, a világ kereksége és annak minden sarjadéka. 2 Mert az Úr boszankodása van minden pogányok fölött, és haragja azok minden seregén; megöli őket, és megölésre adja őket. 3 Azok megöltjei elhányatnak, és holttesteikből bűz megyen föl; véröktől a hegyek megsenyvednek; 4 és elolvad az egek minden serege, és összehajtatnak az egek, mint a könyv; és azok minden serege lehull, mint lehull a levél a szőllőről és fügefáról. 5 Mert kardom az égben megrészegűlt; ime leszáll Idumeára, megölésre szánt népemre, itéletre. 6 Az Úr kardja eltelt vérrel, meghízott kövérséggel, a bárányok és bakok vérével, a velős kosok vérével; mert az Úr áldozata van Bószrában, és nagy öldöklés Édom földén. 7 És elesnek velök az egyszarvuak és a bikák a hatalmasokkal; megrészegűl azok földe vérrel, és pora a kövérek zsírjával. 8 Mert az Úr boszúállásának napja az, és Sionért az itélettétel esztendeje. 9 És szurokká változnak annak patakjai, és az ő pora kénkővé, és földe égő szurokká leszen. 10 Sem éjjel sem nappal nem fog eloltatni, annak füstje fölmegyen mindörökké; pusztaság lesz nemzedékről nemzedékre; átmenő nem lesz azon örökön örökké. 11 És bírni fogják azt a gődény és süldisznó, az egyiptomi gólya és holló laknak azon; és átvonatik fölötte a mérőzsinór, hogy semmivé tétessék, és a mérő ón elpusztításra. 12 Az ő nemesei nem lesznek ott; a királyt híják inkább segítségűl, minden fejedelmei semmivé lesznek. 13 És házaiban tövis terem és csalán, és tövises kóró az ő erősségeiben; és sárkányok laka leszen, és a struczmadarak legelője. 14 És ördögök találkoznak szörnyekkel, és egyik szőrös a másikra kiált; ott fekszik a boszorkány, és nyugodalmat talált magának. 15 Ott van verme a süldisznónak, és ott neveli malaczait, és körűltúrja és annak árnyékában táplálja; oda gyűlnek a keselyűk egyik a másikhoz. 16 Búvárkodjatok szorgalmasan az Úr könyvében, és olvassatok; ezekből egy sem marad el, egyik a másikat nem nélkülözi; mert a mi az én számból származik, ő parancsolta, és az ő lelke, az hozza össze mind azokat. 17 És ő vet nekik sorsot, és az ő keze osztja el azt nekik mérték szerint; mindörökké fogják azt bírni, és nemzedékről nemzedékre laknak abban.