1Hogy meghomályosodott az arany, elváltozott a legjobb szín! széthányattak a szentély kövei minden utczaszegleten.
BETH.
2 Sion dicsőséges fiai, a tiszta aranyba öltözöttek, hogy lettek hasonlókká a cserép-edényekhez, a fazekas kezei csinálmányához!
GHIMEL.
3 Még a szörnyetegek is nyujtják emlőjöket, és szoptatják kölykeiket; de az én népem leánya kegyetlen, mint a struczmadár a pusztában.
DALETH.
4 A csecsemő nyelve inyéhez ragadott a szomjúságban; kenyeret kérnek a kisdedek, és nincs, ki szegne nekik.
HE.
5 A kik gyönyörűségben lakmároztak, elvesznek az útakon; a kik bíborban neveltettek, a ganéjt ölelgetik.
VAU.
6 Nagyobb az én népem leányának gonoszsága Sodoma bűnénél, mely fölforgattatott egy szempillantásban, a nélkül, hogy kézzel nyúltak volna ahhoz.
ZAIN.
7 Fehérebbek voltak az ő nazareusai a hónál, tisztábbak a tejnél, pirosabbak a régi elefántcsontnál, szebbek a zafirnál.
HETH.
8 S most feketébb lett orczájok a holtszénnél, és nem ismerik meg őket az utczákon; bőrük csontjaikhoz ragadott, elszáradt és olyan lett, mint a fa.
TETH.
9 Jobban jártak, kik fegyver által estek el, mint kiket az éhség megölt, mert ezek elepedtek, megemésztetve a föld terméketlensége által.
JOD.
10 A gyöngédérzésű asszonyok kezeikkel főzték meg fiaikat, hogy legyen étkök az én népem leányának romlásakor.
KAF.
11 Az Úr beteljesítette haragját, kiöntötte búsulásának boszankodását, és tüzet gyujtott Sionban, és megemésztette annak alapjait.
LAMED.
12 Nem hitték a föld királyai és a földkerekség minden lakói, hogy bemenjen az ellenség és az ellenkező Jerusalem kapuin.
MEM.
13 Az ő prófétái bűneiért, és papjai gonoszságaiért lett ez, kik abban az igazak vérét ontották.
NUN.
14 Tévelyegtek, mint vakok, az utczákon, megfertőztetve vérrel, és mivel nem tehettek másként, fölfogták ruhájok széleit.
SAMECH.
15 Távozzatok, fertőzöttek! ezt kiáltották nekik; távozzatok, menjetek, ne illessetek. Ekkor vita támadt és zavar lőn, s ezt mondották a népek között: Nem cselekszi többé, hogy közöttük lakjék.
PHE.
16 Az Úr tekintete eloszlatta őket, nem cselekszi többé, hogy rájok nézzen; mert a papok orczáját nem tisztelték, és az öregeken nem könyörűltek.
AIN.
17 Még mikor megvoltunk, elfogyatkozva néztek szemeink a hiábavaló segítség után; epedve néztünk a nemzet után, mely nem szabadíthatott meg.
SADE.
18 Megcsuszamodtak lépteink, a mint utczáinkon jártunk, elközelgetett a mi végünk; beteljesedtek napjaink, mert eljött a mi végünk.
KOPH.
19 Gyorsabbak voltak üldözőink a levegői sasoknál; a hegyen kergettek minket, a pusztában leselkedtek utánunk.
RES.
20 A mi szánk lelke, az Úr, a fölkent, megfogatott a mi bűneinkért, kinek mondottuk: A te árnyékodban fogunk élni a nemzetek között.
SIN.
21 Örűlj és vígadj, Édom leánya! ki Husz földén lakol; hozzád is eljut a pohár, te is megrészegűlsz és megmezteleníttetel.
THAU.
22 Véget ér a te gonoszságod, Sion leánya! nem cselekszi többé, hogy elköltöztessen téged; hanem meglátogatja a te gonoszságodat, Édom leánya! felfödözi bűneidet.