Jeremiás Siralmai 5
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
Jeremiás Istennek elpanaszolja a nép inségét, és ennek megtéréseért és boldog állapotjáért könyörög.
1 Emlékezzél meg, Uram! mi történt rajtunk; tekintsd meg és lásd a mi gyalázatunkat. 2 Örökségünk idegenekre szállott, házaink a külföldiekre. 3 Árvákká lettünk atya nélkül, anyáink, mint az özvegyek. 4 Vizünket pénzen iszszuk, fánkat áron veszszük. 5 Nyakunknál fogva vonatunk, s a fáradtaknak pihenés nem adatik. 6 Egyiptomnak nyujtjuk kezünket és az asszíriusoknak, hogy jóllakjunk kenyérrel. 7 Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé; és mi viseljük az ő gonoszságaikat. 8 Szolgák uralkodnak rajtunk; és nincs, ki megszabadítson azok kezéből. 9 Életveszélylyel hozunk magunknak kenyeret a pusztában levő fegyver miatt. 10 Bőrünk, mint a kemencze, kiégett, az égető éhség miatt. 11 Az asszonyokat Sionban megalázzák, és a szűzeket Júda városaiban. 12 A fejedelmek kézen fogva akasztatnak fel; az öregek orczáját nem becsülik. 13 Az ifjakkal kiméletlenűl bánnak, és a gyermekek a fa alatt összerogynak. 14 Az öregek eltűntek a kapukból, az ifjak az énekesek karából. 15 Oda van szivünk öröme, és siralomra változott víg karunk. 16 Leesett a mi fejünk koronája; jaj nekünk, mert vétkeztünk! 17 Azért lett szomorúvá a mi szivünk, azért homályosodtak meg szemeink, 18 Sion hegyéért, mivelhogy elpusztúlt, rókák futosnak azon. 19 Te pedig, Uram, mindörökké megmaradsz, a te királyi széked nemzedékről nemzedékre. 20 Miért feledkeznél el rólunk mindörökké? elhagysz-e minket hosszú ideig? 21 Téríts minket hozzád, Uram! és megtérünk; újítsd meg hajdani napjainkat. 22 De te elvetvén elvetettél minket, fölötte nagy a te haragod ellenünk.