Mózes III. könyve. Leviticus 13

1 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván: 2 A mely embernek teste bőrén színváltozás, vagy fakadék, vagy valami fénylő, azaz poklosság csapása támadand, vigyék őt Áron főpaphoz, vagy fiai valamelyikéhez. 3 Ki mikor meglátja bőrén a poklosságot, hogy a szőr fehér színre változott, és a poklosság színe mélyebb a többi test bőrénél, poklosság csapása az, és itélete szerint különöztessék el. 4 Ha pedig fénylő fehérség van a bőrön, és nem mélyebb a többi húsnál, és szőre előbbi színű, a pap rekeszsze el őt heted napig; 5 és nézze meg heted napon; és ha a poklosság tovább nem terjed, és a bőrön nem haladja meg az előbbi határokat, ismét rekeszsze el őt más hét napig. 6 És heted napon szemlélje meg; ha homályosabb leend a poklosság, és nem terjed tovább a bőrön: nyilvánítsa őt tisztának, mert csak fakadék; és az ember mossa meg ruháit, és tiszta leszen. 7 De ha a poklosság, miután a pap megnézte és tisztának nyilvánította, ismét tovább terjed, vitessék hozzája, 8 és tisztátalannak itéltessék. 9 Ha poklosság csapása van az emberen, vitessék a paphoz; 10 és nézze meg őt. És ha a bőr fehérszínű lesz, és a szőr színe megváltozik, és az eleven hús is kitetszik: 11 igen régi és a bőrbe rögzött poklosságnak itéltessék. Azért a pap tisztátalannak itélje őt, és el ne rekeszsze, mert nyilvánvaló az ő tisztátalansága. 12 Ha pedig a terjedő poklosság kiüt a bőrön, és befödi az egész bőrt tetőtől talpig, mind a mi csak szembe ötlik, 13 szemlélje meg őt a pap, és tiszta poklosságban levőnek itélje, mivelhogy egészen fehérré változott, és azért az ember tiszta leszen. 14 De ha az eleven hús kitetszik rajta, 15 akkor a pap itélete szerint tisztátalan legyen, és a tisztátalanok közé számláltassék; mert az eleven hús, ha poklosság van rajta, tisztátalan. 16 Hogyha ismét fehérré változik, és az egész embert elfödi, 17 szemlélje meg őt a pap, és tisztának itélje. 18 Ha pedig a test bőrén, melyen a fekély volt és meggyógyúlt, 19 a fekély helyén fehér sebhely látszik, vagy vörhenyős folt, az ember vitessék a paphoz, 20 ki midőn látja, hogy a poklosság helye mélyebb a többi húsnál, és hogy a szőr fehérré változott, tisztátalannak itélje őt, mert poklosság csapása támadt a fekélyen. 21 De ha a szőr előbbi szinű, és a sebhely homályos, és a mellette lévő húsnál nem mélyebb, rekeszsze el őt heted napig; 22 és ha tovább terjed, poklosnak itélje őt. 23 Ha pedig helyén marad, fekély sebhelye az, és az ember tiszta leszen. 24 De ha a test bőrének, melyen tűzégetés volt és begyógyult, fehér vagy vörhenyős sebhelye lesz, 25 a pap szemlélje meg azt, és ha fehérré változott, és annak helye mélyebb a többi bőrnél, tisztátalannak itélje őt, mert poklosság csapása támadt a sebhelyen. 26 Hogyha a szőr színe nem változott, és a csapás nem mélyebb a többi húsnál, és a poklosság színe homályos leend, rekeszsze el őt heted napig; 27 és heted napon nézze meg, ha a bőrön terjed a poklosság, tisztátalannak itélje őt. 28 Ha pedig helyén marad a fehérség, és nem eléggé világos, égésnek csapása az, és azért tisztának itéltessék, mert égésnek sebhelye. 29 A mely férfiúnak vagy asszonynak fején vagy szakállában poklosság támad, nézze meg őket a pap, 30 és ha azon hely mélyebb a többi húsnál, és a haj sárga és a szokottnál vékonyabb, tisztátalanoknak itélje őket, mert fej és szakáll poklossága az. 31 Ha pedig látja, hogy a var helye egyenlő a mellette való hússal, és a haj fekete, rekeszsze őt el hét napig; 32 és heted napon szemlélje meg. Ha nem terjed a var, és a haj színe nem változik, és a csapás helye a többi hússal egyenlő: 33 borotváltassék meg az ember a var helyén kivűl, és rekesztessék el más hét napig. 34 Ha heted napon látszik, hogy a csapás helyén marad, és nem mélyebb a többi húsnál, tisztának itélje őt, és megmosván ruháit, tiszta legyen. 35 De ha megtisztúlás után a var ismét terjed a bőrön, 36 ne vizsgálja többé, vajjon a haj sárgára változott-e? mert nyilván tisztátalan. 37 Ha pedig a var megállapodott, és a haj is fekete, tudja meg, hogy azon ember meggyógyúlt, és bízvást tisztának nyilvánítsa őt. 38 A mely férfiú, vagy asszony bőrén fehérség támad, 39 szemlélje meg őket a pap. Ha tapasztalja, hogy a homályos fehérség fénylik a bőrön, tudja meg, hogy nem poklosság, hanem fehér szinű var, és az ember tiszta. 40 A mely férfiú fejéről haja elhull, kopasz az és tiszta; 41 és ha homloka felé hull el haja, az előlkopasz és tiszta. 42 Ha pedig a kopaszságon, vagy az elől való kopaszúláson fehér vagy vörhenyős szín támad, 43 és azt meglátja a pap, kétség nélkül poklosságnak itélje azt, mely a kopaszságon eredett. 44 A ki tehát poklossággal van megfertőztetve, és elkülönöztetett a pap itélete szerint, 45 kifejtett ruházata legyen, mezítelen feje, száját ruhájával födözze be, fertőzöttnek és tisztátalannak kiáltsa magát. 46 Mindaddig, míg poklos és tisztátalan, egyedűl lakjék a táboron kivűl. 47 A mely gyapjú- vagy lenruhán poklosság van, 48 a mellék fonalon és bélfonalon, vagy pedig a bőrön, vagy akármi bőrkészítményen, 49 ha azon fehér vagy vörhenyős folt leszen, poklosságnak itéltessék, és mutattassék meg a papnak; 50 ki azt megnézvén, rekeszsze el hét napig; 51 és heted napon ismét megnézvén, ha észreveszi, hogy tovább terjedt, állandó poklosság az; tisztátalannak itélje a ruházatot, és mindazt, min találtatik, 52 és azért tűzzel égettessék meg. 53 Ha látja, hogy tovább nem terjedt, 54 parancsolja megmosatni azt, min a poklosság vagyon, és rekeszsze el más hét napig. 55 És ha látja, hogy előbbi színét vissza nem nyerte, noha a poklosság nem terjedett, tisztátalannak itélje, és tűzzel égesse meg, mivel poklosság fogta el a ruhát külső szinében, vagy egészen. 56 Ha pedig homályosabb lesz a poklosság helye, miután megmosatott a ruházat, szakaszsza el azt, és az éptől válaszsza el. 57 Hogyha utóbb feltűnik azon helyeken, melyek azelőtt mocsok nélkűl voltak, terjedő és helyenkinti poklosság az, tűzzel kell megégetni. 58 Ha eltűnik (a folt), mossa meg vízzel, a mi ép, másodszor, és tiszta lesz. 59 Ez a gyapjú- és lenruha, a mellékfonal és bélfonal és minden bőrkészítmény poklosságának törvénye, mi módon kell azt tisztának vagy tisztátalannak itélni.