Mózes III. könyve. Leviticus 2

Rendeletek az eledeláldozatra nézve.

Midőn valamely lélek eledeláldozatot mutat be az Úrnak, lisztláng legyen az ő ajándéka. És öntsön arra olajat, és tegyen rá tömjént, és vigye Áron fiaihoz, a papokhoz, kiknek egyike vegyen tele marok lisztlángot és olajat és a tömjént mind, és tegye emlékezetűl az oltárra, gyönyörűséges illatúl az Úrnak. A mi pedig megmard az áldozatból, legyen Ároné és fiaié, mint szentséges az Úr áldozataiból. Mikor pedig kemenczében sült áldozatot mutatsz be, legyenek lisztlángból kovásztalan és olajjal megöntött lepények, és olajjal megkent kovásztalan pogácsák. Ha áldozatod serpenyőből való, olajjal megöntött kovásztalan lisztlángból legyen; oszd el azt darabokra, és önts rá olajat. Ha pedig róstélyról való az áldozat, szinte olajjal megöntött lisztlángból legyen; melyet az Úr elé vivén, add a pap kezébe, ki midőn bemutatja azt, vegyen emlékezetűl az áldozatból, és gyujtsa meg az oltáron, gyönyörűséges illatúl az Úrnak; a mi pedig megmarad, legyen Ároné és fiaié, mint szentséges az Úr áldozataiból. Minden ajándék, mely az Úrnak bemutattatik, kovász nélküli legyen, és semmi kovász és méz ne égettessék az Úrnak áldozatúl. Azoknak csak zsengéit hozzátok ajándékúl; de az oltárra ne tétessenek gyönyörűséges illatúl. Minden áldozati ajándékodat sózd meg, és ne vedd el Istened szövetségének savát áldozatodból. Sót vígy minden áldozatodhoz. Ha pedig gabonád zsengéjét a még zöldellő kalászokból viszed az Úrnak ajándékúl: tűznél pörköld meg, és törd meg liszt módjára, és úgy mutasd be az Úrnak zsengéidet, olajat öntvén arra, és tömjént tévén rá, mert az Úr áldozata; melyből az ajándék emlékezetére a pap egésse meg a megtört liszt és olaj részét az egész tömjénnel együtt.

Idézi 3