Mózes III. könyve. Leviticus 6

És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Parancsold meg Áronnak és fiainak: Ez az égőáldozat törvénye: Égjen az oltáron egész éjjel reggelig; a tűz ugyanazon oltárról legyen. A pap öltözzék a köntösbe és a gyolcs lábravalóba; és vegye a hamut, melyet az emésztő tűz kiégetett, és az oltár mellé tévén, vesse le előbbi ruháit, és másokba öltözvén, vigye azt a táboron kivül, és igen tiszta helyen mind egy szikráig emésztesse meg. Az oltáron pedig mindenkor égjen a tűz, melyet tápláljon a pap, minden nap fát rakván reggel alája s arra tévén az égőáldozatot, fölötte gyujtsa meg a békeáldozatok kövérségét. Ez a tűz szüntelen való, mely soha el ne aludjék az oltáron. Ez törvénye az eledel- és italáldozatoknak, melyekkel Áron fiai áldozni fognak az Úr előtt és az oltár előtt. Vegyen a pap egy marok lisztlángot, mely olajjal meghintetett, és mind a tömjént, mely a lisztlángra tétetett; és az oltáron égesse meg azt az Úr gyönyörűséges illatának emlékezetére. A lisztláng többi részét pedig egye meg Áron fiaival, kovász nélkül, a hajlék tornáczának szent helyén egye meg. Azért nem kovászosíttatik pedig meg, mert annak része az Úrnak égettetik. Szentséges leszen az, mint a bűnért és vétekért (való áldozat.) Áron nemzetségének csak férfiai egyenek abból. Örök törvény legyen ez nemzedékeitekben az Úr áldozatai felől. Minden, a ki azokat illeti, megszenteltetik. És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Ez Áron és fiai áldozata, melyet áldozniok kell az Úrnak fölkenetésök napján. Egy éfi lisztláng tizedrészét mutassák be örök áldozatúl, felét reggel és felét estve; mely olajjal vegyíttetvén serpenyőben készíttessék. Áldozza pedig azt melegen az Úrnak gyönyörűséges illatúl a pap, ki törvény szerint atyja helyébe következik; és egészen égettessék el az oltáron; mert a papok minden áldozatának tűzzel kell megemésztetnie, és abból senki se egyék. Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Áronnak és fiainak: Ez a bűnért való áldozat törvénye: A mely helyen bemutattatik az égőáldozat, ott ölessék meg az Úr előtt; szentséges lévén az. A pap, ki bemutatja, egye meg azt a szent helyen a hajlék tornáczában. Minden, a mi annak húsát illetendi, megszenteltetik; s a mely ruha annak vérével meghintetik, mosassék meg a szent helyen. A cserépedény pedig, melyben főzetett, töressék össze; hogyha rézedény leend, vakartassék meg, és mosassék meg vízzel. Minden papi nemzetségből való férfiú egyék annak húsából, mert szentséges az. De a bűnért megölt áldozatból, melynek vére bevitetik a bizonyság hajlékába, a szentélyben leendő megengesztelésre, ne egyenek, hanem azt tűzzel égessék meg.