Szt. Márk evangélioma 1

Keresztelő János prédikálása. Jézus megkereszteltetik, a pusztába vonúl, böjtöl és megkisértetik; Galileában tanít, Pétert, Andrást, Jakabot és Jánost magához hívja; tanít Kafarnaumban; ördögöt űz. Péter napát és sok beteget meggyógyít; ördöngösöket a gonosztól megszabadít, s egy poklost meggyógyít.

Jézus Krisztus, az Isten fia evangéliomának kezdete; a mint írva vagyon Izaiás prófétánál: Ime én elküldöm angyalomat a te színed előtt, ki elkészíti utadat előtted. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenesekké ösvényeit.
Keresztelő János prédikál a pusztában
János a pusztában keresztele, és hirdeté a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. És kiméne hozzája egész Judea tartománya és mindnyájan a jerusalemiek, és megkereszteltetnek vala tőle a Jordán folyóvizében, megvallván bűneiket. És János teveszőrbe vala öltözve, bőrövvel ágyékai körűl, sáskákat és erdei mézet eszik vala. És prédikála, mondván: Nálamnál erősebb jő utánam, kinek nem vagyok méltó leborúlva megoldani saruszíját. Én titeket vízzel keresztellek, ő pedig Szentlélekkel fog keresztelni. És lőn: ama napokban jöve Jézus Galilea Názáretéből, és megkeresztelteték Jánostól a Jordánban. És mihelyt a vízből feljött, látá megnyílni az egeket, és a Lelket mint egy galambot leszállani, és rajta maradni. És e szózat lőn mennyekből: Te vagy az én szerelmes fiam, tebenned telik kedvem. És a Lélek azonnal kivivé őt a pusztába. És vala a pusztában negyven nap és negyven éjjel, és megkisérteték a sátántól; és a vadállatokkal vala, és az angyalok szolgálának neki. Miután pedig kézbe adatott János, Galileába jöve Jézus, hirdetvén az Isten országa evangéliomát, és mondván: Mivelhogy betelt az idő, és elközelgetett az Isten országa: tartsatok bűnbánatot, és higyetek az evangéliomnak. És elmenvén a galileai tenger mellett, látá Simont és testvérét, Andrást, a mint hállót vetettek a tengerbe, (mert halászok valának). És mondá nekik Jézus: Jőjetek utánam, és emberek halászaivá teszlek titeket. És azonnal elhagyván hállóikat, követék őt. És onnan tovább menvén egy kevéssé, látá Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, a mint ők is igazgatták hállóikat a hajóban. És azonnal hívá őket. És elhagyván atyjokat, Zebedeust a hajóban a béresekkel együtt, követék őt. És bemenének Kafarnaumba; és azonnal szombaton megjelenvén a zsinagógában, tanítá őket. És álmélkodának az ő tudományán, mert úgy tanítá őket, mint a kinek hatalma vagyon, és nem mint az írástudók. És vala zsinagógájokban egy ember tisztátalan lélekkel. Ez fölkiálta, mondván: Mi közünk veled? názáreti Jézus! elveszteni jöttél-e minket? tudom, ki vagy: az Istennek Szente. És megfenyegeté őt Jézus, mondván: Némúlj meg, és menj ki ez emberből. És gyötörvén őt a tisztátalan lélek, és fölkiáltván nagy szóval, kiméne belőle. És csodálkozának mindnyájan, úgy, hogy kérdezék egymás között, mondván: Mi ez? micsoda új tudomány ez? hogy hatalommal parancsol még a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek neki. És azonnal elterjede az ő híre Galileának egész tartományában. És mindjárt, a mint a zsinagógából eltávoztak, menének Simon és András házába Jakabbal és Jánossal. Simon napa pedig hideglelésben fekszik vala, és mindjárt szólának neki felőle. És hozzá járulván, fölemelé őt, kézen fogva, és rögtön elhagyá őt a hideglelés, és szolgála nekik. Midőn pedig este lőn a nap lemente után, hozzája vivék mind a betegeket és ördöngösöket; és az egész város az ajtóhoz gyűlt vala. És meggyógyíta sokat, kik különféle nyavalyákban gyötrődtek, és sok ördögöt űze ki, és nem hagyá őket szólani, mert ismerik vala őt. És korán reggel fölkelvén, kiméne egy puszta helyre, és ott imádkozik vala. És követé őt Simon, és a kik vele valának. És mikor megtalálták őt, mondák neki: Mindnyájan keresnek téged. És mondá nekik: Menjünk a közel való falukba és városokba, hogy ott is prédikáljak; mert azért jöttem. És taníta az ő zsinagógájokban és egész Galileában, és ördögöket űze. És jöve hozzája egy poklos, kérvén őt, és térdhajtva mondá neki: Ha akarod, megtisztíthatsz engem. Jézus pedig könyörűlvén rajta, kinyujtá kezét, és illetvén őt, mondá neki: Akarom, tisztúlj meg. És a mint ezt mondotta, mindjárt eltávozék tőle a poklosság, és megtisztúla. És erősen ráparancsolván, azonnal elküldé őt, és mondá neki: Meglásd, ezt senkinek se mondd; hanem eredj, mutasd meg magadat a papifejedelemnek, és áldozd föl megtisztúlásodért, a miket Mózes parancsolt bizonyságúl nekik. Amaz pedig elmenvén, kezdé beszélni és elhiresztelni a dolgot, úgy, hogy (Jézus) már nem mehetett nyilván a városba, hanem kivül a puszta helyeken vala; és hozzája gyűlének mindenünnen.

Idézi 165