Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Szt. Márk evangélioma 13

Krisztus jövendöl Jerusalem pusztulásáról s az utolsó itéletről; beszél a jelekről, melyek azokat megelőzik és éber vigyázatra int.

És midőn kiment a templomból, mondá neki egy az ő tanítványai közől: Mester! nézd minő kövek, és minő épűletek. És felelvén Jézus, mondá neki: Látod-e mind e nagyszerű építményeket? Nem hagyatik itt kő kövön, mely le ne rontassék. És midőn az olajfák hegyén ült a templommal átellenben, külön kérdék őt Péter és Jakab, János és András: Mondd meg nekünk, mikor lesznek ezek? és mi lesz jele, mikor mindezek teljesedni kezdenek? És felelvén Jézus, így kezde nekik szólani: Vigyázzatok, hogy valaki el ne ámítson titeket. Mert sokan fognak jőni az én nevemben, mondván: hogy én vagyok; és sokat eltévelyítenek. Mikor pedig halljátok a harczokat és harczi híreket, meg ne ijedjetek, mert szükség ezeknek megtörténni; de még nincs vége. Mert nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen, és földindúlás lesz helyenkint és éhség. Mindez csak kezdete a gyötrelmeknek. Vigyázzatok pedig magatokra. Mert elárulnak titeket a gyülekezetekben, és a zsinagógákban meg fogtok veretni, s a helytartók és királyok elé állíttatni énérettem, bizonyságúl őnekik. És minden nemzeteknél szükség előbb az evangéliomnak hirdettetni. És mikor hurczolnak titeket, kézbe adván, eleve ne gondolkodjatok, mit szóljatok, hanem a mi azon órában adatik nektek, azt mondjátok; mert nem ti vagytok a szólók, hanem a Szentlélek. Elárulja pedig a testvér testvérét halálra, és az atya fiát, és a gyermekek szülőik ellen támadnak, és halálra viszik őket. És gyűlöletesek lesztek mindeneknél az én nevemért; a ki pedig mindvégig tűr, az üdvözűl. Mikor pedig látjátok a pusztúlás utálatosságát ott állani, hogy nem kellene, – a ki olvassa, értse! – akkor a kik Judeában vannak, fussanak a hegyekre; és ki a héjazaton van, le ne szálljon a házba, és be ne menjen, hogy valamit elvigyen házából. És ki a mezőn lesz, vissza ne térjen elvinni köntösét. Jaj pedig a nehézkeseknek és szoptatóknak ama napokban. Imádkozzatok pedig, hogy ez télben ne legyen. Mert ama napokban oly szorongatás leszen, minő nem volt a teremtés kezdetétől, melyet Isten alkotott, mindeddig, nem is leszen. És ha az Úr meg nem rövidítené ama napokat, egy ember sem szabadúlna meg; de a választottakért, kiket választott, megrövidíti ama napokat. Akkor ha valaki nektek azt mondja: Ime itt a Krisztus, ime amott! ne higyétek. Mert támadnak hamis Krisztusok és hamis próféták, és jeleket és csodákat tesznek, hogy eltévelyítsék, ha lehet, még a választottakat is. Ti tehát vigyázzatok; ime eleve megmondottam nektek mindeneket. Továbbá ama napokban e gyötrelem után, a nap elsötétedik, a hold nem ad világosságot. És az ég csillagai lehullanak, és az erők, melyek az egekben vannak, megindúlnak. És akkor meglátják az ember fiát jőni a felhőkben nagy erővel és dicsőséggel. És akkor elküldi angyalait és egybegyüjti választottait a négy szélről, a föld végétől az ég határáig. A fügefáról pedig vegyetek példát. Midőn immár ága gyenge és levelei sarjadnak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Úgy ti is, midőn ezeket látjátok történni, tudjátok, hogy közel van az ajtóban. Bizony mondom nektek, hogy el nem múlik e nemzedék, mígnem mindezek meglesznek. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak. Azt a napot azonban, vagy órát senki sem tudja, a mennyei angyalok sem, a Fiú sem, hanem csak az Atya. Figyeljetek, vigyázzatok és imádkozzatok, mert nem tudjátok, mikor lesz azon idő. Mint amaz ember, ki messze útra menvén, elhagyá házát, és hatalmat ada szolgáinak minden dologra, és az ajtónállónak megparancsolá, hogy vigyázzon. Vigyázzatok tehát, (mert nem tudjátok, mikor jő el a háznak ura, estve-e vagy éjfélkor, vagy kakasszókor vagy reggel), hogy midőn hirtelen eljövend, ne találjon titeket aluva. A mit pedig nektek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!

Idézi 40