Szt. Márk evangélioma 2

Jézus egy inaszakadtat meggyógyít. Mátét magához hivja. A böjtről. Az új posztófoltról és új tömlőkről. A farizeusok zúgolódnak Jézus tanítványai ellen, hogy szombaton búzafejeket szaggattak.

És ismét beméne Kafarnaumba néhány nap múlva. És hallván, hogy egy házban vagyon, sokan gyűlének össze, úgy hogy az ajtónál sem fértek el; és hirdeté nekik az igét. És jövének hozzája, egy inaszakadtat hozván, kit négyen hordoznak vala, És nem vihetvén őt eléje a sereg miatt, fölbonták a tetőt, a hol volt, és a nyiláson lebocsáták az ágyat, melyben az inaszakadt fekszik vala. Látván tehát Jézus azok hitét, mondá az inaszakadtnak: Fiam! megbocsáttatnak neked a te bűneid. Valának pedig ott némelyek az írástudók közől, ott ülvén és gondolván szivökben: Mint szólhat ez így? káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanem egyedűl az Isten? Jézus azonnal megértvén lelkében, hogy magokban úgy gondolkodnak, mondá nekik: Miért gondoljátok ezeket sziveitekben? Mi könnyebb? mondani-e az inaszakadtnak: Megbocsáttatnak neked a te bűneid; – vagy mondani: Kelj föl, vedd ágyadat és járj? Hogy pedig tudjátok, hogy az ember fiának hatalma vagyon a földön a bűnök megbocsátására; (mondá az inaszakadtnak): Mondom neked: Kelj föl, vedd ágyadat, és menj házadba. És amaz mindjárt fölkele, és vévén ágyát, elméne mindenek láttára, úgy hogy mindnyájan csodálkozának, és dicsőiték az Istent, mondván: Még ilyet soha nem láttunk! És kiméne ismét a tengerhez, és az egész nép hozzája seregle, és tanítá őket. És átmenőben látá Lévit, Alfeus fiát a vámon ülni, és mondá neki: Kövess engem! És fölkelvén, követé őt. És lőn, hogy letelepedvén ennek házában, sok vámos és bűnös telepedék le együtt Jézussal és az ő tanítványival; mert sokan valának, kik követték őt. És az irástudók és farizeusok látván, hogy ő a vámosokkal és bűnösökkel eszik, mondák az ő tanítványinak: Miért eszik és iszik a vámosokkal és bűnösökkel a ti mesteretek? Ezt hallván Jézus, mondá nekik: Nem szükséges az orvos egészségeseknek, hanem a betegeknek; mert nem jöttem híni az igazakat, hanem a bűnösöket. Most János és a farizeusok tanítványai, kik böjtölnek vala, eljövén, mondák neki: Miért böjtölnek János tanítványai és a farizeusokéi, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek? És mondá nekik Jézus: Vajjon a násznép, mig a vőlegény velök van, böjtölhet-e? mig velök van a vőlegény, nem böjtölhetnek. Eljőnek pedig a napok, mikor elvétetik tőlök a vőlegény, és akkor majd fognak böjtölni ama napokon. Senki nem varr új posztófoltot ócska ruhára, mert különben az új folt elválik az ócskától, és a szakadás nagyobb leszen. És senki nem tölt új bort ó tömlőkbe; mert különben a bor szétszakasztja a tömlőket, és a bor kifoly, és a tömlők elromlanak; hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni. És lőn ismét, midőn az Úr szombaton a vetéseken ment át, az ő tanítványai előre menvén, búzafejeket kezdének szaggatni. A farizeusok pedig mondák neki: Ime mit cselekszenek szombaton, a mi nem szabad? És mondá nekik: Soha nem olvastátok-e, mit cselekedett Dávid, mikor szükségben volt, és éhezett ő és a kik vele voltak? Mikép ment be az Isten házába Abiatárnak papifejedelemsége alatt, és a kitett kenyerekből evett, melyeket nem volt szabad enni, hanem csak a papoknak, és adott azoknak is, kik vele voltak?
A tanítványok kalászt tépnek szombaton
És mondá nekik: A szombat az emberért rendeletetett, és nem az ember a szombatért. Annakokáért az ember fia ura a szombatnak is.

Idézi 140