Szt. Márk evangélioma 3

Jézus meggyógyít egy elszáradt kezű embert és sok más beteget; apostolokat választ, ezek küldetése; megczáfolja a káromló farizeusokat, kik a Szentlélek ellen vétkeznek; anyjától és tanítványaitól kerestetik.

És beméne ismét a zsinagógába; és vala ott egy elszáradt kezű ember. És figyelének rája, vajjon szombaton gyógyít-e, hogy bevádolhassák őt. És mondá az elszáradt kezű embernek: Állj a középre. És kérdé őket: Szabad-e szombaton jót cselekedni, vagy ártani; életet megmenteni vagy elveszteni? Azok pedig hallgatának. És körülnézvén őket haraggal, s elszomorodván szivök vakságán, mondá azon embernek: Nyujtsd ki kezedet. És kinyujtá, és keze helyreálla. Kimenvén pedig a farizeusok, a heródiánusokkal mindjárt tanácsot tartának ellene, mimódon veszítsék el őt. Jézus pedig az ő tanítványival eltére a tenger felé; és nagy sereg követé őt Galileából és Judeából, Jerusalemből és Idumeából, és a Jordánon túlról, és Tírus és Szídon környékéről, nagy sokaság jöve hozzája, hallván a miket cselekszik vala. És mondá tanítványinak, hogy egy hajócska legyen az ő számára, a sereg miatt, hogy ne szorongassák őt; mert sokat meggyógyított, úgy hogy rája rohanának, hogy illessék őt mind, a kik valami nyavalyában valának. És a tisztátalan lelkek, midőn őt látták, leborúlának előtte, és kiáltának, mondván: Te vagy az Isten Fia. És keményen megtiltá nekik, hogy ki ne jelentsék őt. És fölmenvén a hegyre, magához hiva, kiket ő akart, és hozzája menének. És választa tizenkettőt, hogy legyenek vele, kiket majd elküld tanítani. És hatalmat ada nekik a betegségek gyógyítására és az ördögök kiűzésére. És Simont nevezé Péternek, és (választá) Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, és nevezé őket Boanergesznek, azaz, mennydörgés fiainak; és Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot, Alfeus fiát, Taddaeust, és a kánai Simont; és az iskarioti Júdást, ki el is árulta őt. És a mint hazamentek, ismét egybegyűle a sereg, úgy hogy csak kenyeret sem ehettek. És mikor övéi ezt hallották, kimenének, hogy megfogják őt, mert azt mondák: megháborodott. És az irástudók, kik Jerusalemből lejöttek vala, azt mondák: Belzebubja vagyon, és hogy az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. És összehíván őket, példabeszédekben mondá nekik: Hogy űzheti ki sátán a sátánt? A mely ország önmagában meghasonlik, nem állhat fenn az az ország. És ha a ház önmagában meghasonlik, nem állhat fenn az a ház. És ha a sátán önmaga ellen támad, meghasonlott, és nem állhat meg, hanem vége vagyon. Senki sem ragadhatja el az erősnek edényeit, házába bemenvén, hanemha előbb megkötözi az erőst, és akkor dúlja föl házát. Bizony mondom nektek, hogy megbocsáttatik az emberek fiainak minden bűn és káromlás, melyekkel káromkodnak; de ki a Szentlélek ellen káromkodik, nem lesz bocsánata, mindörökké, hanem örök vétek fogja terhelni. Mert azt mondották: Tisztátalan lelke vagyon. És eljövének az ő anyja és atyjafiai, és kinn állván, hozzája küldének, híván őt. És a sereg körűle ül vala; és mondák neki: Ime anyád és atyádfiai ott kinn keresnek téged. És felelvén nekik, mondá: Ki az én anyám, és kik az én atyámfiai? És körűltekintvén a körűle ülőkön mondá: Ime az én anyám és atyámfiai. Mert a ki Isten akaratját cselekszi, az az én atyámfia és húgom és anyám.

Idézi 220