Szt. Máté evangélioma 11

Keresztelő János kérdést tétet Jézusnál. Jézus nyilatkozata János hivatása felől. János és Krisztus, mindketten megvettetnek a zsidóktól. Jaj a bűnben megátalkodott városoknak! A gyönyörűséges iga, a könnyű teher.

És lőn, a mint Jézus elvégezte tizenkét tanítványának oktatását, elméne onnét, hogy tanítson és prédikáljon az ő városaikban. János pedig mikor meghallotta a fogságban Krisztus cselekedeteit, elküldvén kettőt tanítványai közől, mondá neki: Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várunk? És felelvén Jézus, mondá nekik: Elmenvén, jelentsétek meg Jánosnak, a miket hallottatok és láttatok: A vakok látnak, a sánták járnak, a poklosok tisztúlnak, a siketek hallanak, a halottak föltámadnak, a szegényeknek az evangéliom hirdettetik; és boldog, a ki énbennem meg nem botránkozik. Azok elmenetele után pedig kezde Jézus szólani a seregnek Jánosról: Mit mentetek ki a pusztába látni? széltől hányatott nádat-e? Vagy mint mentetek ki látni? lágy ruhákba öltözött embert-e? Ime a kik lágy ruhákba öltöznek, a királyok házaiban vannak. Tehát mit mentetek ki látni? prófétát-e? Sőt mondom nektek, prófétánál is nagyobbat. Mert ez az, kiről irva vagyon: Ime én elküldöm angyalomat színed előtt, ki elkészíti előtted a te utadat. Bizony mondom nektek, nem támadott az asszonyok szülöttei között nagyobb keresztelő Jánosnál; s mégis a ki kisebb mennyeknek országában, nagyobb nálánál. Keresztelő János napjaitól pedig egész mostanig mennyeknek országa erőszakot szenved, és az erőszakosok ragadják el azt. Mert mindnyájan a próféták és a törvény Jánosig jövendöltek? és ha akarjátok elfogadni, ő Illés, a ki eljövendő. A kinek fülei vannak a hallásra, hallja meg. De kihez hasonlítsam e nemzedéket? Hasonló a piaczon ülő gyermekekhez, ki társaiknak kiáltanak, mondván: Sípoltunk nektek, és nem tánczoltatok; siránkoztunk, és nem sírtatok. Mert eljött János, nem evett és nem ivott, és azt mondják: Ördöge vagyon. Eljött az ember fia, eszik és iszik, és azt mondják: Ime a falánk és borivó ember, a vámosok és bűnösök barátja. És igazolva lőn a bölcseség az ő fiaitól. Akkor elkezde szemrehányást tenni a városoknak, melyekben legtöbb csodákat tett, hogy nem tartottak bűnbánatot. Jaj neked, Korozain! jaj neked, Betszaida! mert ha Tírusban és Szídonban történtek volna a csodák, melyek tibennetek történtek, régen szőrzsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot. De mondom is nektek: Tírusnak és Szídonnak könnyebb sorsa lesz itélet napján, mint nektek. És te, Kafarnaum! vajjon az égig fogsz-e felmagasztaltatni? a pokolig szállasz alá; mert ha Sodomában történtek volna a csodák, melyek tebenned történetek, megmaradt volna e napiglan. 31.) De mondom is nektek, hogy Sodoma földének könnyebb sorsa lesz itélet napján, mint neked. Az időben felelvén Jézus, mondá: Hálát adok neked, Atyám, mennynek és földnek Ura! hogy elrejtetted ezeket a bölcsektől és okosaktól, és kijelentetted a kisdedeknek. Úgy van, Atyám! mert így tetszett neked. Mindenek átadattak nekem Atyámtól; és senki nem ismeri a Fiút, hanem az Atya, az Atyát sem ismeri senki, hanem a Fiú, és kinek a Fiú ki akarja jelenteni. Jőjetek hozzám mindnyájan, kik fáradoztok és terhelve vagytok, és én megnyugtatlak titeket. Vegyétek rátok az én igámat, és tanúljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szivű; és nyugodalmat találtok lelkeiteknek; mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.

Idézi 161