Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Szt. Máté evangélioma 18

Az alázatosak felmagasztaltatnak. A gyermeki érzület. A kisdedek botránkoztatása különösen tilalmaztatik. Példabeszéd az eltévedt juhocskáról. A testvéri feddés fokozatos rendje. Az apostoloknak hatalom adatik a megkötésre és feloldozásra. Hányszor kell megbocsátani?

Azon órában a tanítványok Jézushoz járulának, mondván: Kit tartasz nagyobbnak mennyeknek országában? És magához híván Jézus egy kisdedet, közéjök állitá őt, és mondá: Bizony mondom nektek, ha meg nem tértek, és nem lesztek, mint a kisdedek, nem mentek be mennyeknek országába. A ki tehát megalázza magát, mint e kisded, az nagyobb mennyeknek országában. És a ki befogad egy ilyen kisdedet az én nevemben, engem fogad be. A ki pedig megbotránkoztat egyet e kisdedek közől, kik énbennem hisznek, jobb annak, hogy malomkő köttessék nyakára és a tenger mélységébe merittessék. Jaj e világnak a botrányok miatt! Szükség ugyan, hogy botrányok jőjenek, mindazáltal jaj annak az embernek, ki által a botrány jő! Ha pedig kezed vagy lábad megbotránkoztat téged, vágd el azt, és vesd el magadtól; jobb neked az életre bemenned bénán vagy sántán, mint két kezed vagy két lábad lévén, az örök tűzre vettetned. És ha szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt, és vesd el magadtól; jobb neked egy szemmel az életre bemenned, mint két szemed lévén, a gehenna tüzére vettetned. Vigyázzatok, hogy meg ne vessetek egyet e kisdedek közől; mert mondom nektek, hogy ezek angyalai mennyekben mindenkor látják Atyám orczáját, ki mennyekben vagyon. Mert az ember fia üdvözíteni jött azt, mi elveszett volt. Mit gondoltok, ha valakinek száz juha vagyon, és azok közől egy eltévelyedik, nem hagyja-e el a kilenczvenkilenczet a hegyeken, és elmegy keresni azt, mely eltévelyedett? És ha történik, hogy megtalálja azt, bizony mondom nektek, hogy inkább örűl azon, mint a kilenczvenkilenczen, melyek nem tévelyedtek el. Igy nem akaratja Atyátoknak, ki mennyekben vagyon, hogy elveszszen egy e kisdedek közől. Ha pedig vétkezik ellened atyádfia, menj el és intsd meg őt kettőtök között. Ha hallgat rád, megnyerted atyádfiát; ha pedig nem hallgat rád, végy magadhoz még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásán álljon az egész dolog. Hogyha azokra sem hallgat, mondd meg az anyaszentegyháznak; ha pedig az anyaszentegyházra sem hallgat, legyen neked, mint a pogány és a vámos. Bizony mondom nektek, a miket megkötöztök a földön, meg lesznek kötve mennyben is; és a miket feloldoztok a földön, fel lesznek oldozva mennyben is. Ismét mondom nektek: Ha közőletek ketten megegyeznek a földön, minden dologra nézve, melyet kérnek, megleszen nekik Atyámtól, ki mennyekben vagyon. Mert a hol ketten vagy hárman összejőnek az én nevemben, ott vagyok közepettök. Akkor hozzájárulván Péter, mondá: Uram! hányszor vétkezhetik ellenem atyámfia, hogy megbocsássak neki? hétszer-e? Felelé neki Jézus: Nem mondom neked hétszer, hanem hetvenhétszer. Azért hasonló mennyeknek országa egy királyemberhez, ki számot akart vetni szolgáival. És mikor elkezdte a számvetést, eléje viteték egy, ki neki tízezer talentommal tartozik vala. Mivel pedig nem volt honnét megfizetnie, parancsolá ura, hogy eladatván ő és felesége, fiai és minden vagyona, úgy fizessen meg. Leborúlván pedig az a szolga, kéré őt, mondván: Légy béketűréssel hozzám, és mindent megfizetek neked. Könyörűlvén tehát az Úr azon a szolgán, elbocsátá őt, és az adósságot elengedé neki. Kimenvén pedig az a szolga, talála egyet szolgatársai közől, ki száz pénzzel tartozik vala neki; és megfogván, fojtogatá őt, mondván: Fizesd meg a mivel tartozol. És leborúlván szolgatársa, kéré őt, mondván: Légy béketűréssel hozzám, és mindent megfizetek neked. Amaz pedig nem akara, hanem elmenvén, a tömlöczbe veté őt, mígnem lefizeté az adósságot. Látván pedig szolgatársai a történteket, igen megszomorodának, és elmenvén, elbeszélék uroknak mind, a mi történt vala. Akkor eléhiván őt ura, mondá neki: Álnok szolga! minden adósságot elengedtem neked, mivelhogy kértél engem; vajjon nem kellett volna-e neked is könyörűlnöd szolgatársadon, mint én könyörűltem rajtad? És megharagudván ura, átadá őt a poroszlóknak, míg le nem fizeti minden adósságát. Így cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha meg nem bocsátotok, kiki az ő atyjafiának, szivetekből.

Idézi 196