Nehemiás könyve 10

A megujitott szövetség megpecsétlése.

Mindezekről tehát mimagunk szövetséget kötünk, és leírjuk azt, és megpecsétlik fejedelmeink, levitáink és papjaink. A pecsétlők pedig valának: Nehemiás, ki Aterszata, Hakelai fia, és Szedeciás, Száraiás, Azariás, Jeremiás, Feszhur, Amariás, Melkiás, Hattus, Szebenia, Melluk, Harem, Merimut, Obdiás, Dániel, Genton, Báruk, Moszollám, Abia, Miamin, Maazia, Belgai, Szemeia; ezek a papok. A leviták pedig: Józue, Azania fia, Bennui, Henadad fiai közől, Cedmihel, és azok atyjafiai: Szebenia, Odai, Celita, Falaia, Hanan, Mika, Rohob, Haszebia, Zakur, Szerebia, Szabania, Odaia, Bani, Baninu, A nép fejei: Fárosz, Fahat-Moáb, Élam, Zetu, Báni, Bonni, Azgad, Bébai, Adonia, Begoai, Adin, Ater, Hezecia, Azur, Odaia, Haszum, Bészai, Haref, Anatót, Nébai, Megfiás, Moszollám, Hazir, Meszizábel, Szádok, Jeddua, Feltia, Hanan, Anaia, Ozee, Hanania, Haszub, Alohes, Falea, Szóbek, Rehum, Haszebna, Maaszia, Ekaia, Hanan, Anan, Melluk, Haran, Baana; és a többiek a nép közől, a papok, leviták, ajtónállók és énekesek, a natineusok és mindnyájan, kik elváltak a tartományok népeitől az Isten törvényéhez, azoknak feleségeik, fiaik és leányaik, mindnyájan a kik érthették, fogadást tőnek atyjokfiaiért, azok fejei is, kik a fogadásra és esküvésre jöttek, hogy Isten törvényében járjanak, melyet adott vala Mózesnek, az Isten szolgájának kezébe, hogy megcselekedjék és megőrizzék a mi Urunk Istenünk minden parancsait és itéleteit és szertartásait, és hogy ne adjuk leányainkat a föld népének, és az ő leányaikat ne vegyük fiainknak. És ha a föld népei eladó árút hoznak be és akármely szükségre valót, hogy szombatnap eladják, nem veszszük meg szombaton és a megszentelt napon. És szabadon hagyjuk a hetedik esztendőt, és minden adósságot elengedünk. És magunkra törvényűl szabjuk, hogy egy siklus harmadrészét adjuk esztendőnként a mi Istenünk háza szolgálatára, a kitett kenyerekre, a szüntelen való áldozatra és a szüntelen égőáldozatra szombatokon, a hónapok első napjain, az ünnepeken, és a megszenteltekre, és a bűnért, hogy könyörgés legyen Izraelért, és a mi Istenünk háza minden szükségeire. És sorsokat veténk az áldozatra való fa iránt is, a papok és leviták és a nép között, hogy bevitessék a mi Istenünk házába, atyáink házai szerint, bizonyos időkben esztendőnkint, hogy égjen az Urunk Istenünk oltárán, a mint írva vagyon Mózes törvényében; és hogy eléhozzuk földünk zsengéit és mindenféle fa gyümölcsének zsengéit esztendőről esztendőre az Úr házába, és fiaink elsőszülötteit, és barmaink, marháink és juhaink első fajzásait, a mint írva vagyon a törvényben, hogy bemutattassanak a mi Istenünk házában a papoknak, kik a mi Istenünk házában szolgálnak; és ételeink és italaink zsengéit, és mindenféle fa gyümölcsét, a szüretből és olajból is, fölviszszük a papoknak a mi Istenünk tárházába, és földünk tizedrészét a levitáknak. A leviták magok szedjék a mi munkáink tizedét minden városban. A pap pedig, Áron fia, a levitákkal legyen a leviták tizedében, és a leviták vigyék be tizedök tizedrészét a mi Istenünk házába a kincsház tárába. Mert a tárházba viszik Izrael fiai és Lévi fiai a gabona, bor és olaj zsengéit, és ott vannak a megszentelt edények, és a papok és énekesek, az ajtónállók és szolgák, és a mi Istenünk házát el nem hagyjuk.

Idézi 0