Nehemiás könyve 3

Jerusalem falai, kapui és tornyai fölépítetnek.

És fölkele Eliaszib, a főpap, és az ő papatyjafiai, és fölépíték a nyáj kapuját; meg is szentelék azt, és fölállíták annak szárnyait, és a száz könyöknyi toronyig szentelék meg azt, Hanáneel tornyáig. És ő mellette építének a jerikói férfiak, és mellette építe Zakur, Amri fia. A halak kapuját pedig Asznaa fiai épiték, ők födék be azt, és fölálliták annak szárnyait és lakatait és zárait. És ezek mellett építe Marimut, Uriásnak, Akkus fiának fia. És mellette építe Moszollám, Barakiásnak, Meszezebel fiának fia; és ezek mellett építe Szádok, Baana fia. És mellettök építének a tekuaiak; de a főemberek közőlük nem hajták nyakokat az ő Urok munkája alá. És a régi kaput fölépíték Fázea fia, Jojada, és Beszodia fia, Moszollám; ők födék be azt, és fölálliták annak szárnyait és lakatait és zárait. És ezek mellett építének a gábaoni Meltiás és a meronati Jádon, a gábaoni és maszfai férfiak a fejedelemért, ki a folyóvizen túli tartományban vala. És őmellette építe Araia fia, Eziel, az aranyműves; és mellette építe Ananiás, a fűszerárus fia; és meghagyák Jerusalemet a széles utcza kőfaláig. És mellette építe Rafaia, Húr fia, Jerusalem egy részének fejedelme. És mellette építe Jedaia, Haromaf fia, az ő háza ellenében; és mellette építe Hattus, Haszebonia fia. Egyik városrész felét fölépíté Melkiás, Herem fia, és Haszub, Fahat-Moáb fia, és a kemenczék tornyát. És mellette építe Szellum, Alohes fia, Jerusalemben egyik városrész felének fejedelme, ő és leányai. És a völgy kapuját fölépíté Hanun, és Zanoe lakói; ők építék azt, és fölálliták annak szárnyait, lakatait és zárait, és ezer könyöknyit a kőfalban a szemét kapujáig. És a szemét kapuját fölépíté Melkiás, Rekab fia, Betakáram városrész fejedelme; ő építé azt, és fölállitá annak szárnyait és lakatait és zárait. És a kút kapuját fölépíté Szellum, Kolhoza fia, Maszfa falujának fejedelme; ő építé azt és befödé, és fölállitá annak szárnyait és lakatait és zárait, és a Siloe halastó falait a király kerténél, és egész a lépcsőkig, melyek Dávid városából leereszkednek. Utána építe Nehemiás, Azbok fia; a Betszur városrész felének fejedelme, Dávid sírja ellenében való helyig, és a halastóig, mely nagy munkával építtetett, és az erősek házáig. Utána a leviták építének, Rehum, Benni fia; utána építe Hazebiás, Ceila városrész felének fejedelme, az ő városrészében. Utána építének az ő atyjokfiai, Bávai Enadad fia, Ceila felének fejedelme; és fölépíté mellette Józue fia, Áser, a maszfai fejedelem, a másik részt, az igen erős szeglet fölmenetének ellenében. Utána a hegyen Zakai fia, Aaruk, a másik részt építé a szeglettől Eliaszib főpap házának kapujáig. Utána Merimut, Uriásnak, Hakkus fiának fia építé föl a másik részt, Eliaszib háza kapujától Eliaszib háza végeig. És utána építének a papok, a Jordán mezőségéről való férfiak. Utána építe Benjamin és Haszub az ő háza ellenében; és utána építe Azariás, Maasziának, Ananiás fiának fia, az ő háza ellenében. Utána Henadad fia, Bennui építé a másik részt, Azariás házától a hajlásig és a szegletig. Ózi fia, Fálel a hajlás és torony ellenében építe, mely kitűnik a király magas házából, azaz a tömlöcz tornáczában; utána Fadaia, Fárosz fia. A natineusok pedig Ofelben laknak vala a vizek kapujáig napkeletre, és a toronyig, mely kitűnik vala. Utána a tekuaiak építék a másik részt átellenben, a nagy és kitűnő toronytól a templom kőfaláig. Felűl pedig a lovak kapujától a papok építének, kiki az ő háza ellenében. Utánok építe Szádok, Emmer fia, az ő háza ellenében. És utána építe Szekeniás fia, Szemmaia, a napkeleti kapu őre. Utána építé Szelemia fia, Hanania, és Szelef hatodik fia, Hánun, a másik részt; utána építe Barakiás fia, Moszollám, az ő tárháza ellenében. Utána építe Melkiás, az aranyműves fia, a natineusok és zsibvásárosok házaig, az itéletkapu ellenében, és a szegletteremig. És a szegletterem és nyájkapu között az aranyművesek és kereskedők építének. Lőn pedig, midőn meghallotta Szanaballát, hogy épitjük a kőfalat, igen megharaguvék, és nagyon fölindúlván, csúfolá a zsidókat, és mondá atyjafiai előtt és a szamaritánusok sokasága előtt: Mit mívelnek az erőtlen zsidók? Igy hagyják-e őket a népek? Áldozni fognak-e, és elvégzik-e egy nap? Vajjon készíthetnek-e köveket a porhalmokból, melyek megégtenek? De a mellette lévő ammanita Tóbiás is mondá: Hadd épitsenek; ha fölmenend a róka, átugorja az ő kőfalokat. Halljad, mi Istenünk! mert megvetettek lettünk; forditsd fejökre a gyalázatot, és add őket megvetésre a rabság földén. Ne födözd el gonoszságukat, és vétkök orczád előtt ne töröltessék el, mert kinevették az épitőket. Épitettük tehát a falat, és egészen egymásba foglaltuk felerészeig; és a nép szive föl volt inditva a dolgozásra.