Mózes IV. könyve. Numeri 19

A vörös tehénről és tisztító vízről adott törvény.

És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván: Ez az áldozat szertartása, melyet az Úr rendelt. Parancsold meg Izrael fiainak, hogy vigyenek hozzád egy vörös, teljes idejű tehenet, melyen semmi hiba sincs, és még igát nem viselt; és adjátok azt Eleazar papnak, ki a táborból kivivén azt, ölje meg mindenek láttára. És ujját annak vérébe mártván, hintsen a hajlék ajtaja felé hétszer, és égesse meg azt mindenek láttára, mind bőrét és húsát, mind vérét és ganéját a tűzbe vetvén. És a pap vessen czedrusfát is és izsópot és kétszerfestett karmazsin-selymet a tűzbe, mely a tehenet emészti. És akkor azután megmosván ruháit és testét, menjen a táborba, és tisztátalan legyen estig. De a ki azt megégeti is, mossa meg ruháit és testét, és tisztátalan legyen estig. És egy tiszta férfiú szedje föl a tehén hamvát, és töltse azt a táboron kivűl igen tiszta helyre, hogy megtartassék Izrael fiai sokaságának számára, és hintő vizűl; mert a bűnért égettetett meg a tehén. És mikor az, ki elvitte a tehén hamvát, megmossa ruháit, tisztátalan legyen estig. Legyen ez Izrael fiainak, és a köztök lakó jövevényeknek szent örök törvényűl. A ki holt ember testét illeti, és azért hét napig lesz tisztátalan, hintessék meg e vizzel harmad és hetednapon, és igy megtisztúl. Ha harmadik napon meg nem hintetik, a hetediken meg nem tisztúlhat. Minden, a ki az ember lelkének holttestét illeti, és meg nem hintetik e vegyített vízzel, megfertőzteti az Úr hajlékát, elvesz Izraelből, mivel a tisztúlás vizével meg nem hintetett, tisztátalan legyen, és maradjon rajta tisztátalansága. Ez törvénye az embernek, ki a sátorban meghal: Mindnyájan, kik bemennek annak sátorába, és mindazon edények, melyek ott vannak, tisztátalanok legyenek hét napig. Az edény, melynek födele nincsen sem fölűl bekötve nincs, tisztátalan legyen. Ha valaki a mezőn illeti a megölt, vagy magától meghalt ember testét, vagy tetemét, vagy sírját, tisztátalan legyen hét napig. És vegyenek a megégetés és bűn hamvából, és töltsenek edénybe élő vizet arra, és ebbe valamely tiszta ember izsópot mártván, hintse meg azzal az egész sátort és minden eszközt, és az ilyen tisztátalansággal megfertőztetett embereket. És a tiszta így hintse meg a tisztátalant harmad- és hetednapon. És megtisztúlván hetednapon, mossa meg magát is, ruháit is, és tisztátalan legyen estig. A ki e szertartással meg nem tisztíttatik, elvesz annak lelke a gyülekezetből; mert az Úr szentélyét megfertőztette, és a tisztúlás vizével meg nem hintetett. E parancs örök törvény legyen. Maga az is, ki a vizet hinti, mossa meg ruháit. Minden, a ki a tisztúlás vizét illeti, tisztátalan legyen estig. A mit a tisztátalan illet, tisztátalanná teszi azt; és a lélek, mely ezek közől valamit illet, tisztátalan legyen estig.

Idézi 3