Mózes IV. könyve. Numeri 31

1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 2 Állj boszút elébb Izrael fiaiért a madianitákon, és úgy takaríttatol majd a te népedhez. 3 És Mózes mindjárt: Fegyverezzetek föl, úgymond, férfiakat közőletek a viadalra, kik az Úrért boszút álljanak a madianitákon. 4 Ezer férfiú választassék Izrael mindenik nemzetségéből, kik a hadba küldessenek. 5 És adának mindenik nemzetségből ezret, azaz tizenkét ezret harczra fölkészitve. 6 Kiket Mózes Eleazar pap fiával, Fineeszszel külde el; a szent edényeket is, és riadóra a harsonákat is neki adá. 7 És miután megvíttak a madianitákkal, és legyőzték őket, mind megölék a férfiakat, 8 és azok királyait is, Évit és Recemet, Szurt és Hurt és Rebét, a nemzetnek öt fejedelmét; Beor fiát, Balaámot és megölék karddal. 9 És fogságra vivék azok asszonyait és gyermekeit, minden barmait és minden jószágait, a mit csak találhattak, zsákmányúl vivék. 10 Mind a városokat, mind a falukat és lakhelyeket tűz emészté meg. 11 És elvivék a zsákmányt, és mind a mit kézre kerítettek vala, mind emberekből, mind barmokból, 12 és vivék Mózeshez és Eleazar paphoz és Izrael fiainak egész közönségéhez; a többi eszközöket pedig a táborba vivék, Moáb mezőségeire, a Jordán mellett, Jerikónak átellenében. 13 Kimenének pedig Mózes és Eleazar pap és a gyülekezet minden fejedelme eléjök a táboron kivűl; 14 és megharagudván Mózes a hadsereg fejedelmeire, ezredeseire és századosaira, kik a hadból jöttek vala, 15 mondá: Miért tartottátok meg az asszonyokat? 16 Nem ezek csalták-e meg Izrael fiait Balaám sugallására, és vétekbe ejtettek titeket az Úr ellen Fogor bűnével, melyért a nép meg is veretett? 17 Azért öljétek meg mind, a mi férfinemű, még a gyermekeket is; és az asszonyokat, kik férfiakat ismertek közösűléssel, öljétek meg; 18 a leányokat pedig és mind a szűz asszonyokat tartsátok magatoknak; 19 és maradjatok a táboron kivűl hét napig. A ki embert öl, vagy a megöltet illeti, tisztíttassék meg harmad- és hetednapon. 20 És minden zsákmány, akár ruha legyen, akár edény, akár egyébre készített eszköz, kecskebőrből és szőrből és fából, tisztíttassék meg. 21 És Eleazar pap a hadi férfiaknak, kik harczoltak vala, így szóla: Ez a törvény rendelete, melyet parancsolt az Úr Mózesnek: 22 Az arany és ezüst, a réz és vas, a fekete és fehér ón, 23 és minden, a mi átmehet a lángon, tűzzel tisztíttassék meg; a mi pedig a tüzet ki nem állja, a tisztúlás vizével szenteltessék meg; 24 és mossátok meg ruháitokat hetedik napon, és megtisztúlván, menjetek azután a táborba. 25 És mondá az Úr Mózesnek: 26 Vegyétek számba összeségét azoknak, a miket zsákmányoltak, embertől baromig, te és Eleazar pap és a község fejedelmei; 27 és oszd el a zsákmányt egyaránt azok között, kik harczoltak, kimenvén a hadba, és a többi egész sokaság között; 28 és különözz el az Úrnak részt azokból, kik harczoltak és a hadban voltak, ötszáz lélek közől egyet, mind az emberekből, mind a marhákból és szamarakból és juhokból, 29 és add Eleazar papnak, mert ezek az Úr első ajándékai. 30 Izrael fiainak másik feléből is vedd az ötvenedik fejet, az emberekből és marhákból, a szamarakból és juhokból és minden baromból, és add azt a levitáknak, kik az Úr hajléka őrizetében vigyáznak. 31 És úgy cselekvének Mózes és Eleazar, a mint parancsolta vala az Úr. 32 Vala pedig a zsákmány, melyet a hadsereg nyert, hatszáz hetvenötezer juh, 33 hetvenkétezer szarvasmarha, 34 hatvanegyezer szamár, 35 asszonynemű emberek, kik férfiakat nem ismertek, harminczkétezeren. 36 És a félrész azoknak adaték, kik a harczon voltak: háromszáz harminczhétezer ötszáz juh, 37 melyekből az Úr részére leszámíttatott hatszáz hetvenöt juh; 38 és a harminczhatezer marhából hetvenkét tulok; 39 a harminczezer ötszáz szamárból hatvanegy szamár, 40 a tizenhatezer ember-lelkekből az Úr részére harminczkét lélek jutott. 41 És Mózes az Úr első ajándékainak számát Eleazar papnak adá, a mint neki meg vala parancsolva, 42 Izrael fiainak azon felerészéből, melyet elkülönzött azoktól, kik a harczban voltak. 43 A félrészből pedig, mely a többi sokaságnak jutott, vagyis a háromszáz harminczhétezer juhból, 44 és a harminczhatezer marhából, 45 és a harminczezer ötszáz szamárból, 46 és a tizenhatezer emberből, 47 elvéve Mózes az ötvenedik fejet, és a levitáknak adá, kik vigyáznak vala az Úr hajlékában, a mint az Úr parancsolta vala. 48 És Mózeshez járúlván a had fejedelmei, és az ezredesek és századosok, mondák: 49 Mi, a te szolgáid, számbavettük a hadakozókat, kik kezünk alatt voltak, és csak egy sem hiányzott; 50 ezért az Úr ajándékai közé hozza mindenikünk, a mi aranyat találhattunk a zsákmányban: térdkötőket és karpereczeket, gyürűket és karékességeket és nyaklánczokat, hogy könyörögj érettünk az Úrnál. 51 És elfogadá Mózes és Eleazar pap mind az aranyat különféle műkészítményben, 52 tizenhatezer hétszáz ötven siklusnyi nehézségűt, az ezredesektől és századosoktól. 53 Mert a mit kiki zsákmányúl kapott, övé vala. 54 És elvévén azt, bevivék a bizonyság hajlékába Izrael fiainak emlékezetűl az Úr előtt.