Ozeás jövendölése 14

Fölhívás bűnbánatra. A bűnbánók szabadúlást nyernek.

Elvesz Szamaria, mert elkeserítette az ő Istenét; fegyver által vesznek el, az ő kisdedei földhöz veretnek, és nehézkesei kettévágatnak. Térj meg, Izrael, a te Uradhoz Istenedhez, mert megromlottál gonoszságod miatt. Vegyétek szivetekre az igéket, és térjetek az Úrhoz, és mondjátok neki: Végy el minden gonoszságot, fogadd el a jót, és ajkaink áldozatait adjuk neked. Asszúr nem szabadít meg minket, lóra nem ülünk, és nem mondjuk többé isteneinknek a mi kezeink alkotmányait, mert te a benned bízó árván könyörűlsz. Meggyógyítom az ő sérveiket, szeretni fogom jóakaratból, mert elfordúl tőlök az én haragom. Én mint harmat leszek, Izrael virágozni fog, mint a liliom, és gyökere megfogan, mint a Libanoné. Kiterjednek ágai, és leszen az ő dicsősége, mint az olajfáé, és az ő illata, mint a Libanoné. Visszatérvén, ismét az ő árnyékában fognak ülni, búzával élni, és virágozni, mint a szőllő; emlékezete olyan lesz, mint a Libanon boráé. Efraim! mire valók többé a bálványok? Én meghallgatom és fölnevelem őt, mint a zöldellő jegenyefát; általam fogsz te gyümölcsözni. Kicsoda a bölcs, ki érti ezeket? ki az értelmes, és tudja ezeket? mert egyenesek az Úr utai, és az igazak járnak azokon; az engedetlenek pedig elesnek azokon.

Idézi 7