Példabeszédek könyve 16

1 Emberé a szív készülete, de az Úré a nyelv igazgatása. 2 Az ember minden útai tárvák az ő szemei előtt; az Úr a lelkek fontolója. 3 Nyilatkoztasd ki az Úrnak cselekedeteidet, és eligazíttatnak a te gondolataid. 4 Mindeneket önmagáért teremtett az Úr, az istentelent is a gonosz napra. 5 Utálatosság az Úr előtt minden kevély, haszinte kéz kéz mellett leend is, nem lesz büntetlen. A jó út kezdete az igazság cselekvése; és ez kedvesebb Istennél, mint az áldozattétel. 6 Irgalommal és igazsággal megváltatik a gonoszság; és az Úr félelmével kerülik el a gonoszt. 7 Mikor az ember útai az Úrnak tetszenek, az ő elleneit is békeségre téríti. 8 Jobb a kevés igazsággal, mint a sok jövedelem hamissággal. 9 Az ember szíve elrendezi útját, de az Úr igazgatja lépéseit. 10 Isteni szó van a király ajkain, az itéletben nem téved szája. 11 Nehezék és mérleg az Úr itéletei, és az ő cselekedetei a zacskó minden kövén. 12 Utálatosak a királynál, kik istentelenűl cselekszenek; mert igazsággal erősödik meg a királyi szék. 13 A királyoknál kedvesek az igaz ajkak; a ki igazat szól, szerettetik. 14 A király boszankodása a halál követe; de a bölcs férfiú megengeszteli azt. 15 A király arczának vidámsága, élet; és az ő kegyelmessége, mint a kései eső. 16 Birjad a bölcseséget, mert jobb az aranynál; és szerezz okosságot, mert becsesebb az ezüstnél. 17 Az igazak ösvénye eltér a gonosztól; a ki lelkének örzője, megtartja útját. 18 A romlás előtt kevélység jár, és a bukás előtt fölfuvalkodik a lélek. 19 Jobb megaláztatni a szelídekkel, mint ragadományokat osztogatni a kevélyekkel. 20 A ki szóban értelmes, jót talál; és ki az Úrban bízik, boldog. 21 A ki szivében bölcs, okosnak neveztetik; és az édes beszédű még nagyobbat nyer. 22 Élet kútfeje a tudomány annak, ki azzal bir; a bolondok tudománya balgatagság. 23 A bölcs szíve megtanítja száját, és ajkai kedvességét neveli. 24 A jól rendezett igék lépesméz, a lélek édessége, a tetemek egészsége. 25 Vagyon út, mely az ember előtt igaznak látszik, és végre halálra visz. 26 A munkás lelke magának munkálkodik, mert szája kényszeríti őt. 27 Az istentelen férfiú áskálódik, és ajakiban tűz ég. 28 A romlott ember versengést támaszt, és a fecsegő szétválasztja a fejedelmeket. 29 A gonosz férfiú édesgeti barátját, és nem jó uton hordozza őt. 30 A ki meredt szemmel álnokságot gondol, ajkait harapdálván, végbeviszi a gonoszt. 31 Tisztesség koronája az öregség, mely az igazság útain találtatik. 32 Jobb a béketűrő az erős férfiúnál, és az indulatain uralkodó a városok hóditóinál. 33 A sorsok ölbe vettetnek, de az Úrtól igazgattatnak.