Példabeszédek könyve 17

Különféle és ellentétes hatása a bölcseségnek és balgaságnak, a jámborságnak és istentelenségnek.

Jobb egy száraz falat örömmel, mint levágott barmokkal tele ház viszálkodással. A bölcs szolga uralkodik a bolond fiakon, és a testvérek között elosztja az örökséget. Mint az ezüst megpróbáltatik tűzzel, és az arany kemenczében: úgy a sziveket megpróbálja az Úr. A gonosz enged a hamis nyelvnek, és a csalárd enged a hazug ajkaknak. A ki lenézi a szegényt, gyalázza annak teremtőjét; és a ki más romlásán örűl, nem lesz büntetlen. Az öregek koronája a fiak fiai, és a fiak dicsősége az ő atyjok. Nem illenek bolondhoz az ékes beszédek, sem fejedelemhez a hazudó ajkak. Igen kedves drágakő a várakozó kivánsága; akárhová fordúl, okosan tesz. A ki eltitkolja a vétket, barátságot keres; a ki ismételt beszédben eléhozza, szétválasztja a barátságosokat. Többet használ a feddés az okosnál, mint száz vereség a bolondnál. Mindenkor viszálkodást keres a gonosz, de kegyetlen követ küldetik ellene. Jobb a fiaitól megfosztott medvével találkozni, mint a bolondságában bízó balgataggal. A ki jóért roszszal fizet, a gonosz nem távozik annak házától. A ki elereszti a vizet, feje a háborgásnak; és mielőtt gyalázatot szenvedjen, elhagyja a pörlekedést. Ki az istentelent igazolja, és az igazat kárhoztatja, mind a kettő utálatos az Isten előtt. Mit használ a bolondnak, hogy gazdagsága vagyon, holott bölcseséget nem vehet? A ki magasra csinálja házát, romlást keres; a ki nem akar tanúlni, bajokba esik. Minden időben szeret, a ki barátod; és az atyafi a nyomorúságban próbáltatik meg. A bolond ember tapsol kezeivel, midőn kezes lett barátjáért. A ki háborgásokról elmélkedik, szereti a versengéseket; és ki magasan csinálja az ajtót, romlást keres. A ki romlott szivű, nem talál jót; és a ki nyelvét elfordítja, bajba esik. A bolond maga gyalázatára született; de az atya sem örűl a bolondnak. A vidám szív virágzó életet szerez; a szomorú lélek elszárítja a csontokat. Az istentelen az ajándékokat elveszi a kebelből, hogy elcsavarja a törvény ösvényeit. Az okos arczán fénylik a bölcseség; a bolondok szemei a föld szélein járnak. Az atyának haragja a bolond fiú, és fájdalma az anyának, ki őt szülte. Nem jó kárt tenni az igaznak, sem megverni a fejedelmet, ki igazán itél. A ki mérsékli beszédeit, tudós és okos; és drága lélek az okos férfiú. A bolond is, ha hallgat, bölcsnek tartatik, és ha bezárja ajkait, értelmesnek.

Idézi 8