Példabeszédek könyve 19

1 Jobb a szegény, ki együgyűségében jár, mint az ajkait vonogató és esztelen gazdag. 2 A hol nincs a léleknek tudománya, ott nincs jó; és a ki rohan lábaival, megbotlik. 3 Az ember bolondsága elfordítja az ő lépéseit; és az Isten ellen zúgolódik elméjében. 4 A gazdagság igen sok barátot szerez; a szegénytől pedig elválnak azok is, kik voltak. 5 A hamis tanú nem marad büntetlen; és a ki hazudságokat szól, nem viszi el. 6 Sokan tisztelik a hatalmas személyét, és baráti az ajándékadónak. 7 A szegény embert gyülölik atyjafiai, azonfelűl baráti is messzetávoznak tőle. A ki csak szó után indúl, semmije sem lesz; 8 a ki pedig értelemmel bír, szereti lelkét, és az okosság őrzője jókat talál. 9 A hamis tanú nem marad büntetlen, és a ki hazudságokat szól, elvesz. 10 Nem illenek bolondhoz a gyönyörűségek; sem szolgához, hogy uralkodjék a fejedelmeken. 11 A férfiú tudománya türelme által ismertetik meg, és az ő dicsősége, elmellőzni a gonoszt. 12 Mint oroszlán ordítása, úgy a király haragja; és mint harmat a füvön, úgy az ő vidámsága. 13 Az atya fájdalma a bolond fiú; és szűntelen csurgó ereszet a versengő asszony. 14 Ház és gazdagság a szülőktől adatnak; az okos feleség pedig tulajdonképen az Úrtól. 15 A restség álomba merít, és a tunya lélek éhezni fog. 16 A ki megőrzi a parancsolatot, megőrzi lelkét; a ki pedig útját elhenyéli, meghal. 17 Az Úrnak ad kölcsön, ki a szegényen könyörűl, és jutalmát megfizeti neki. 18 Fenyítsd fiadat, ne essél kétségbe; de megöléséig el ne ragadtasd magadat. 19 A ki türelmetlen, kárt vall; és ha valamit elragad, mást ad helyébe. 20 Hallgasd meg a tanácsot, és fogadd el a fegyelmet, hogy végtére bölcs légy. 21 Sok a gondolat a férfiú szivében, de az Úr akaratja marad meg. 22 A szűkölködő ember irgalmas; és jobb a szegény, mint a hazug férfiú. 23 Az Úr félelme életre viszen, és bővelkedést szerez, gonosz látogatás nélkül. 24 A rest hóna alá dugja kezét, és szájához sem viszi azt. 25 Ha az istentelen megostoroztatik, a bolond bölcsebb leszen; ha pedig a bölcset megdorgálod, megérti a fegyelmet. 26 A ki atyját nyomorgatja és anyját elűzi, gyalázatos az és boldogtalan. 27 Ne szűnj meg, fiam, a tanitást hallgatni, és ne légy járatlan a tudomány beszédeiben. 28 A hamis tanú kineveti az itéletet; és az istentelenek szája elnyeli a hamisságot. 29 A csúfolóknak készek az itéletek, és a verő pörölyök a bolondok hátaira.