Példabeszédek könyve 28

1 Fut az istentelen, ha senki nem üldözi is, az igaz pedig mint a bizakodó oroszlán, rettegés nélkül vagyon. 2 A föld bűneiért sok az ő fejedelme; de ha bölcsek az emberek, és megértik, a mik mondatnak, hosszabb lesz a fejedelem élete. 3 A szegényeket elnyomó szegény ember hasonló a rohanó záporhoz, mely éhséget készít. 4 A kik elhagyják a törvényt, dicsérik az istentelent; a kik megtartják, fölgerjednek ellene. 5 A gonosz emberek nem gondolnak az itéletre; a kik pedig az Urat keresik, mindenre figyelnek. 6 Jobb az együgyűségben járó szegény, mint a gazdag a gonosz útakon. 7 Ki megtartja a törvényt, bölcs fiú az; ki pedig a tobzódókat vendégeli, megszégyeníti atyját. 8 A ki gazdagságot gyüjt uzsorákkal és záloggal, a szegényhez bőkezűnek gyűjti azt. 9 A ki elfordítja füleit, hogy ne hallja a törvényt, annak imádsága utálatos leszen. 10 A ki gonosz útra csalja az igazakat, önveszedelmében vesz el, és az egyenes lelkűek fogják birni javait. 11 A gazdag bölcsnek látszik maga előtt, de az okos szegény jól ismeri őt. 12 Az igazak örvendezésében sok dicsőség vagyon; az istentelenek uralkodása az emberek romlása. 13 A ki bűneit elrejti, nem boldogúl; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer. 14 Boldog ember, ki mindenkor fél; a ki pedig keményszivű, bajba esik. 15 Ordító oroszlán és éhező medve az istentelen fejedelem a szegény népen. 16 Az okosságban szűkölködő fejedelem sokat elnyom erőszakkal; a ki pedig gyűlöli a fösvénységet, annak napjai meghosszabbúlnak. 17 Azon embert, ki embervér után liheg, ha szinte verembe fut is, senki sem tartja vissza. 18 A ki egyenesen jár, megszabadúl; a ki gonosz utakon jár, egyszer végre elesik. 19 A ki saját földét míveli, elegendő kenyere lesz; a ki pedig a hivalkodást követi, eltelik szegénységgel. 20 A hű férfiú sok dicséretet nyer; a ki pedig siet meggazdagodni, nem leszen ártatlan. 21 Ki a személyt tekinti az itéletben, nem jól cselekszik; ez egy falat kenyérért is elhagyja az igazságot. 22 A férfiú, ki siet meggazdagodni, és másokra irígykedik, nem tudja, hogy rá jön a szegénység. 23 A ki megfeddi az embert, kedvességet nála azután inkább talál, mint az, ki nyelve hizelkedésével megcsalja. 24 A ki elvisz valamit atyjától és anyjától, és azt mondja, hogy az nem bűn, részese a gyilkosnak. 25 A ki magát hányjaveti, és fölfuvalkodik, háborgásokat indít; a ki pedig az Úrban bízik, üdvöt talál. 26 Ki önszivében bízik, bolond az; ki pedig bölcseségben jár, megszabadúl. 27 Ki a szegénynek ad, nem fog szűkölködni; ki megveti a könyörgőt, szükségbe jut. 28 Mikor az istentelenek fölemelkednek, elbújnak az emberek; midőn azok elvesznek, megsokasodnak az igazak.