Példabeszédek könyve 30

1 A gyűjtőnek, a beszélő fiának igéi. A látomás, melyet eléadott a férfiú, kivel az Isten vagyon, és ki a vele lakó Istentől megerősítve szóla, ez: 2 A férfiak legtudatlanabbja vagyok, és az emberek bölcsesége nincs velem. 3 Nem tanúltam a bölcseséget, és nem tudom a szentek tudományát. 4 Ki ment föl az égbe, és szállott alá? ki tartóztatta meg a szelet kezeiben? ki kötözte egybe a vizeket, mint egy ruházatba? ki állitotta fel a föld minden határát? Mi az ő neve? és mi a neve fiának, ha tudod? 5 Az Isten minden beszéde tűz, paizsa ő a benne bizóknak. 6 Ne tégy semmit az ő igéihez, nehogy megdorgáltassál és hazugnak találtassál. 7 Kettőt kértem tőled, ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghaljak. 8 A hiúságot és hazug igéket messze távoztasd tőlem. Szegénységet és gazdagságot ne adj nekem; csak élelmemre add meg a szükségeseket, 9 nehogy igen eltelvén, megtagadásra ingereltessem és mondjam: Kicsoda az Úr? vagy a szükségtől kényszerítetve, lopjak és hamisan esküdjem az én Istenem nevére. 10 Ne vádold a szolgát uránál, nehogy megátkozzon téged, és elessél. 11 Van nemzedék, mely atyját megátkozza, és anyját nem áldja; 12 nemzedék, mely önmaga előtt tisztának látszik, és azért nincs megmosva rútságaitól; 13 nemzedék, melynek nagyralátó szemei vannak, és szemöldökei magasra emelkednek; 14 nemzedék, melynek fogai helyett kardjai vannak, és zápfogaival rág, hogy föleméssze a szűkölködőket a földről, és a szegényeket az emberek közől. 15 A nadálynak két leánya van, kik mindig mondják: Hozz, hozz. Három, a mi telhetetlen, és a negyedik, mely soha nem mondja: Elég! 16 A pokol, az anyaméh torka és a föld, mely nem elégszik meg vizzel; a tűz pedig soha nem mondja: Elég! 17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, és lenézi anyja szülését, vájják ki a patakok hollói, és egyék meg a sasok fiai. 18 Három dolog nehéz előttem, és a negyediket teljességgel nem értem. 19 A sas útját az égen, a kigyó útját a kősziklán, a hajó útját a tenger közepén, és a férfiú útját ifjúságában. 20 Olyan a házasságtörő asszony útja is, ki élvez, és megtörölvén száját, azt mondja: Nem cselekedtem gonoszt. 21 Három által rendűl meg a föld, és a negyediket nem szenvedheti: 22 A szolga által, midőn uralomra jut; a bolond által, mikor eleget eszik; 23 a gyűlöletes asszony által, midőn házasságra vitetik; és a szolgáló által, mikor örökösévé lesz asszonyának. 24 Négy igen apró van a földön, és azok bölcsebbek a bölcseknél: 25 A hangyák, erőtlen nép, mely aratáskor szerez magának eledelt; 26 a nyúlacska, gyenge nép, mely a kősziklába építi lakhelyét; 27 királya nincs a sáskának, és mégis seregei szerint megyen ki együtt; 28 a tarka gyik kezeivel kapaszkodik, és a király házaiban is lakik. 29 Három az, mi jól lép, és a negyedik szerencsésen jár. 30 Az oroszlán, a vadak legerősbje, bárkivel találkozzék, nem ijed meg; 31 a felövezett ágyékú kakas, és a kos; és a király, kinek senki nem áll ellen. 32 Van a ki bolondnak akkor tűnik ki, miután magasra emeltetett; mert ha értelmes lett volna, kezét szájára teendette. 33 A ki erősen nyomja az emlőt a tej kifejésére, vajat nyom ki; és a ki fölöttébb fújja orrát, vért indít; és a ki haragra ingerel, versengést támaszt.